A daganatos megbetegedések számának gyors emelkedése világjelenség, a legnagyobb arányban Európában, Ausztráliában, Óceániában, illetve Észak-Amerikában regisztrálják. Az új daganatos megbetegedések számának és szakmai összetételének ismerete az egészségügyi rendszer struktúrájának meghatározásához, illetve az ellátási kapacitások és költségek megtervezéséhez elengedhetetlenül fontos információ - hívta fel a figyelmet Poller Imre onkológus, egészségügyi szakértő.

Az általános onkológiai statisztikák általában az összegzett daganatos megbetegedések számát, a lakosságszámhoz viszonyított arányát, illetve a daganatban elhunytak számát, arányát adják meg, a daganatos megbetegedések számából levonva a bőrdaganatos esetek nagy részét - lévén ezek sokkal jobban kezelhetőek és sokkal jobb prognózisúak. Nemzetközi összehasonlító statisztikás széles skálája érhető el az interneten, az eltérő statisztikai mintavételi, adatfeldolgozási illetve elemzési módszerek miatt azonban az adatbázisok nem teljes mértékben hasonlíthatóak össze - figyelmeztet Poller.

Ebből is adódhat az a jelenség, hogy a magyar megbetegedési adatokról jelentősen eltérőek a számok: az EUCAN 2012-es adatai valamint a magyar honlapokról beszerezhető információk között elég jelentős a különbség.

Hiányoznak a magyar adatok

Az európai országokban megállapított daganatos megbetegedéseket regisztráló EUCAN hivatalos internet-oldala szerint 2012-ben Magyarországon összesen 50 475 új daganatos megbetegedést (ebbe nem beleszámítva a bőrdaganatos esetek döntő részét) és 30 255 daganatos megbetegedés okozta halálozást regisztráltak. Az OECD 2015-ös adatai szerint Európában a leggyakoribb a rákbetegség Franciaországban, Belgiumban és Norvégiában, majd Dánia, Magyarország, Szlovénia következik. Az onkológia hatékonyságát elemző OECD adatállományból azonban a magyar adatok hiányoznak.

A magyarországi adatokat világbanki segítséggel a 2000 óta működő Nemzeti Rákregiszterrel gyűjtik. A rendszer a teljes magyar lakosságot vizsgálja, az egészségügyi intézmények negyedévente kötelesek az általuk észlelt minden egyes daganatos betegről jelentést küldeni a Nemzeti Rákregiszter számára. A tapasztalatok szerint a beküldött BNO kódok 30-35 százaléka hibás, vagy nem egyezik az írásos dokumentációval, ezért nagy előlépést jelenthet, hogy 2014 óta az OEP adatbázisa is megnyílott a Nemzeti Rákregiszter számára. Ugyanakkor sajtóinformációk szerint jelenleg a magyar rákregisztert 6 munkatárs gondozza, míg például Finnországban 130 - jegyzi meg a szakértő.

Minden második embernél jelentkezhet

Bár a Nemzeti Rákregiszter lekérdező oldala aktuálisan elérhetetlen, a korábbi adatok szerint a Rákregiszter 67 ezer rákbeteget rögzített 2012-ben, míg a KSH 75 ezer új beteget jelez, a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának Népegészségügyi tanszékének Rákregiszterre hivatkozó adatai szerint az újonnan észlelt összes magyarországi daganatos megbetegedések száma 2012-ben 93 368 volt. Ez a szám egyébként a gyakorlatban annyit jelent, hogy a magyar lakosság felénél élete folyamán valamikor daganatos megbetegedést ismerhetnek fel.

Míg a megbetegedések száma és aránya a daganatot kiváltó okok és faktorok helyi nagyságára utal, a daganatos halálozás gyakorisága viszont a daganatok ellátásának hatékonyságát is jelzi. A Válasz.hu például arról ír, hogy alapvető a hiány a daganatsebészetben. A beteg számára teljes gyógyulást ígérő műtéteknél nincs megfelelő műszer, varrófonal, miközben havonta egymillió forintot költenek ugyanarra a betegre akkor, amikor már menthetetlen stádiumba kerül.

Rákhalálozásban a legrosszabb a helyezésünk

Az OEP évkönyvében - OECD-adatbázisra hivatkozással - a 100 ezer lakosra jutó rákhalálozás 2012-ben 293,3 volt Magyarországon, a második legrosszabb Szlovéniában 257,3, a harmadik legrosszabb pedig Szlovákiában (247,2). Az Eurostat ugyanerre az évre vonatkozó adatai szerint a 100 ezer lakosra jutó rákhalálozás legrosszabb európai értékét szintén Magyarország mutatja 358,7-al, az arányszám Horvátországban 333,8, Szlovákiában 307,5, Ausztriában pedig 255.5.

A WHO által 2014-ben a Rák Világnapjára kiadott 1436 oldalas dokumentumban (Cancer Incidence in Five Continents Vol. X) nem szerepelnek magyar adatok, a szerzők nem tekintették hitelesnek a rendelkezésükre álló magyarországi adatokat.

Más adatbázisok is természetesen kezelnek magyarországi adatokat, az IARC adatai között például 1955-től szerepelnek. A férfiaknál észlelt daganat-halálozási tendencia-növekedés az IARC adatai szerint szinte egyedül álló magyar sajátosság, és nem csak a grafikonon ábrázolt közvetlenül szomszédos országokhoz képest.

Csak a Maldív-szigetek és Mongólia produkál rosszabbat

A legijesztőbb képet a worldlifeexpectancy.com festi a magyarországi daganatos helyzetről. A honlapjukon található számok szerint a 192 vizsgált ország közül csak a Maldív-szigetek és Mongólia 100 ezer lakosra jutó daganatos halálozási értéke haladja meg Magyarországét.

Azaz számos internetes adatforrás, illetve azok adatai alapján Magyarország a rákhalálozásban nem csak Európa, hanem a világ országainak is az élén található. Ebből fakadóan minden, a daganatok korai felismerését és lehető legjobb ellátását elősegítő lépés alapvető fontosságú. Ezek azonban nem lehet részlegesek, csak a diagnosztika egyes részeire kiterjedőek - a diagnosztika és a gyógyítás minden elemére, a sebészetre, sugárterápiára és a gyógyszeres kezelésekre is ki kell terjeszteni a kiemelt intézkedéseket - hangsúlyozza Poller.