Az idei módosított kibocsátási tervben az adósságkezelő az idei teljes kibocsátási igényt 985 milliárd forintról 1192 milliárdra növelte - jelentette Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. általános vezérigazgató-helyettese még szerdán - amivel az állami tisztségviselő kvázi kijelentett, hogy a költségvetési törvényt módosítani kell. A nagyobb kiadásokat az és nagyobb finanszírozási igényt az ÁKK második embere a küszöbön álló államosításokkal és az uniós támogatások csúszásával magyarázta. Az előbbi növeli a kiadásokat - így a hiányt az utóbbi nem.
Az államháztartás hiánya április végére elérte a 951,1 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett 984,6 milliárd forint 96,6 százaléka. Áprilisban a hiány az - NGM adatai szerint - 249,9 milliárd forint volt, ami minden idők legcsúnyább áprilisi hiánya. A tárca magyarázata szerint a nagy hiány a május elsejei hosszú hétvégével magyarázható, ugyanis az április májusi béreket és szociális támogatásokat 130 milliárd forint értékben már áprilisban kifizették. E tétellel korrigálva a április hiány 119,9 milliárdra jönne ki - ami 2005 óta, vagyis az elmúlt kilenc év legrosszabb adata. Az NGM és a matematika logikája szerint így májusban bőven szuficitesnek kellene lennie az államháztartásnak. Ezt a várakozást támasztja alá az NGM is: Májusban igen jelentős költségvetési többlet várható. Továbbra is reális a kitűzött 2,9 százalékos GDP-arányos deficitcél elérése - közölte Banai Péter Benő - a tárca helyettes államtitkára a csütörtöki online sajtótájékoztatón.
Az NGM adatai szerint az államháztartás bevételei az első négy hónapban 5010,5 milliárd forintra rúgtak, míg a kiadások 5961,6 milliárdra. Ám míg a bevételek az éves tervekhez képest 31,3 százalékra teljesültek, addig a tervezett éves kiadások 35,1 százalékát elköltötték - az időarányosan elvárható 33 százalékhoz képest. Ez még nem tűnik vészesnek, hisz a magyar költségvetés kiadásai rendre fejnehezek, vagyis az év első hónapjaiban nagyobb súllyal teljesülnek, míg a kiadások nagyobb része az év második felében teljesül.
A korábban feltételezettnél alacsonyabb infláció - közvetlen hatásként - az NGm szerint is kedvezőtlenül érinti a fogyasztási adókat: egy százalékpontos csökkenés GDP arányában mintegy 0,1 százalékos bevételkieséssel jár. Azonban ezt részben ellensúlyozza a vásárolt áruk volumennövekedése - közölte a Banai Péter Benő.