Globálisan a megkérdezett munkavállalók 51 százaléka 65 évesen vagy azt követően, vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba menni. A hagyományos nyugdíjkorhatáron túli munkavégzés gondolata eltérő a világ különböző pontjain. Japánban a válaszadók 43 százaléka szeretne a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni, míg ez az arány Franciaországban csupán 15 százalék.
A megkérdezettek 56 százalékának az az elképzelése, hogy rugalmasan lép át a munka világából a nyugdíjas évekbe. A legtöbben ennek okaként az aktív életmódot, a munka élvezetét, és anyagi természetű érveket neveztek meg.
A munkavállalók azt tapasztalják, hogy a munkáltatók nem igazán segítik elő a rugalmas nyugdíjba menetelt. Az 55 év feletti munkavállalóknak csupán 27 százaléka nyilatkozta, hogy a munkáltatója lehetőséget ad arra, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatás után nyugdíjasként részmunkaidőben is folytatni tudják a munkájukat, és csupán 9 százaléka számolt be arról, hogy a munkáltató átképzési lehetőséget biztosít a karrier meghosszabbítása érdekében.
Hogy látják a rugalmas nyugdíjazást Magyarországon?
A rugalmas nyugdíjazás ma Magyarországon még szinte nem is beszédtéma, bár a magyar válaszadók fele szívesen lépne át fokozatosan a nyugdíjas évekbe, 57 százalékuk nyilatkozta ezt, míg 65 éves koruk előtt 29 százalék menne nyugdíjba. Hazánk a munkavállalók átképzésében is elmarad a kutatásban részt vevő országoktól, nálunk csak a munkavállalók 4 százaléka kap átképzési lehetőséget.
Már hazánkban is történtek olyan kormányzati intézkedések, amelyek segítik a munkavállalók öngondoskodását, ilyen az önkéntes nyugdíjpénztári tagság és a nyugdíjbiztosítások után járó adójóváírás - mondta Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója. Fontos lenne a munkaadóknak is felismerniük, nemcsak kihívás, de rengeteg lehetőség is van az idősebb kollégák továbbfoglalkoztatásában.
Hogyan segíthetnek a törvényhozók?
A törvényhozók, a munkáltatók és a munkavállalók mind fontos szerepet játszanak a nyugdíjazás, a nyugdíj, és a munkáltatói gyakorlat újradefiniálásában, ha lépést akarnak tartani az egyre hosszabb várható élettartam és az elöregedő társadalom következményeivel. A tanulmány számos javaslatot fogalmaz meg:
- Az állam olyan társadalombiztosítási reformokat vezethet be, amelyek kedvezően befolyásolhatják a munkavállalók nyugdíjhoz való hozzáállását. Például felemelhetik az állami nyugdíjellátásra való jogosultság korhatárát, és kedvezőbb juttatásban részesíthetik azokat, akik későbbre halasztják a nyugdíjba vonulást.
- Az állam sokat tehet a társadalombiztosítási rendszer azon elemeinek eltörléséért, amelyek ellentétesek a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalással. Például a munkavállalók megkaphatják a nyugdíjukat, miközben tovább dolgoznak.
- A munkáltatóknak elő kell segíteniük az idősbarát környezet és kultúra elterjedését, hogy a munkavállalók bármely életkorban megtalálják a számításukat. A rugalmas munkaidő és a folyamatos továbbképzés megfelelő egyensúlyt teremt a munkahely és a magánélet között, és segít a munkavállalóknak naprakésznek maradni. A munkáltatók felmérhetik, hogy a változó demográfiai trendek mennyiben érintik a munkavállalóikat, és felbecsülhetik az idősebb korosztály megtartásának előnyeit a tudás és tapasztalat megosztása, valamint a jövőben várható munkaerőhiány megoldása szempontjából.