Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint Magyarországon kritikusan sok a túlsúlyos, számuk pedig húsz év alatt 2010-re megduplázódott. A fiatalok elhízásának aránya pedig a mért 53 ország átlagához képest Magyarországon kiemelkedően magas - mondta az InfoRádiónak Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnöke.

A WHO legfrissebb felmérése szerint - amit az európai régió 53 országában végeztek - a 13 évesek 27 százaléka, míg a 11 évesek 33 százaléka túlsúlyos. Nálunk a helyzet úgy néz ki, hogy a 11 éves fiúk 29 százaléka, a 13 éves fiúk körében pedig 26 százalék a túlsúlyos, és a 15 éves fiúk esetében 22 százalék ez az arány - ez rendkívül magas. Viszont jó hír, hogy a lányok körében jóval kevesebb a túlsúlyosak aránya - mondta Bedros.

Ha megnézzük az európai elhízás gyakoriságának változását hazánkban és Európában, akkor azt látjuk, hogy Európához képest sajnos a lehető legrosszabb helyen vagyunk, hiszen egy 20 éves periódust vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 13,2 százalékról 28,5 százalékra nőtt az elhízás gyakorisága. Ellentétben például Romániával, ahol az elmúlt 10 éves periódusban lecsökkent 7,9 százalékra - közölte a társaság elnöke.

Az igazi probléma az, hogy már gyerekkorban olyan betegségek jelennek meg, amelyek tulajdonképpen régebben csak a felnőttkori elhízottak betegségei voltak. Ilyen például a magas vérnyomás, a kettes típusú cukorbetegség, vagy a magas koleszterinszint, és mellé még társulnak többféle pszichés problémák is, például az alacsony önbecsülés, a negatív testkép, vagy a depresszió - mondta Bedros J. Róbert. Kiemelte: már gyermekkorban megjelennek a mozgásszervi betegségek is, hiszen a fejlődő gyermekek vázizomzat-rendszere nem bírja el a rá nehezedő testsúlyt.

Egy másik nemzetközi felmérésből pedig az derül ki, hogy Magyarországon minden negyedik felnőtt elhízott, ami az egyik legrosszabb arány az OECD tagállamok között. A felnőttkori elhízás kockázata mérsékelhető a gyermekek életének első ezer napjában az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás révén - véli Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.

Az első ezer nap azért is meghatározó az ember további életében, mert ebben az időszakban, ha valaki túlsúlyos lesz, akkor a legszerényebb becslések szerint is ezeknek a túlsúlyos gyerekeknek 60 százaléka felnőtt korában is túlsúlyos vagy kövér lesz. Az első ezer nap azért is különösen fontos, mert ilyenkor abszolút a szülők kezében van a kezdeményezés, tehát gyakorlatilag csak a szülőktől függ, hogy a gyerek mit eszik és iszik - fogalmazott Takács István.

Magyarországon a 3 évnél fiatalabb gyerekek 80 százaléka fogyaszt túl sok cukrot - egészen elképesztő. Ennek ez a veszélye, hogy már kisgyerekként megszokja a túl sok cukrot tartalmazó ételeket, és később sem fog mást választani. Ha valakit túletetnek, akkor később is ez lesz a normál ételfogyasztása - mondta az egyesület elnöke.

Másrészt ebben az életkorban alakulnak ki a zsírsejtek, és ha ezek a zsírsejtek már az anyaméhben és közvetlenül a születés után nagy számban jelen vannak, akkor az élet gyakorlatilag arról fog szólni, hogy ezek a zsírsejtek üres vagy teli állapotban vannak, mert az elhízásra való hajlam nagyon nagy lesz.

Nyilvánvalóan a legfontosabb az, hogy a kalória-bevitel ideális legyen a gyermek számára, és ne cukrozzuk túl az ételeket. Ha ezt a kettőt betartjuk, akkor a gyerek a normál súlyúak közé fog tartozni, és ez a probléma akkor nem fogja üldözni egész életén keresztül - összegezte Takács.

Csecsemőkorban az anyatejes táplálással, korai gyermekkorban a megfelelő fehérjebevitellel, később a fehérjék, a rostok és a szénhidrát optimális arányú megválasztásával lehet a legtöbbet tenni a túlsúly elkerüléséért - közölte a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke. Molnár Dénes hangsúlyozta, hogy napi 1 órás mozgás óvodás és iskolás korban erősen ajánlott, ugyanakkor le kell korlátozni 1-2 órára a képernyő előtti időtöltést.

Az ajánlás az, hogy 6 hónapos korig csak anyatejes táplálást kapjanak a csecsemők. Ez azért fontos, mert ha nem ezzel tápláljuk, akkor valamilyen tápszert kell adnunk. A legjobb, ha a legalacsonyabb fehérjetartalmú tápszert választják. Hat hónapos kortól pedig nagyon figyelni kell a fehérjebevitelre - mondta a társaság elnöke.

A magas fehérjebevitel az első három évben fokozza a későbbi elhízás veszélyét - de ez csak erre az életkorra vonatkozik. Később, felnőttkorban azonban éppen az alacsony szénhidráttartalom és magasabb fehérjebevitelt hangsúlyozzák - tette hozzá Molnár Dénes.

Az óvodás vagy iskolás korban az iskolán kívül napi 45-60 perces fizikai aktivitás javasolt. Ez általában aerobic típusú - tehát nem súlyemelésre gondolok - ez az, ami kellőképpen erősíti az izmokat, és az izmokat, mint egy kazánt begyújtja, és lehetővé teszi, hogy a felhalmozott zsír vagy a táplálékkal elfogyasztott zsiradék elégjen - mondta Molnár Dénes. A szakemberek szerint a kóros elhízás a túlsúly mértékétől függően akár 14 évvel rövidítheti meg az emberi életet.