Az elmúlt évben kialakult kedvező finanszírozási helyzetre való tekintettel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lezárja a letelepedési magyar államkötvények értékesítését. A kötvények vásárlására a 2017. március 31-ig benyújtott kérelmek esetében lesz lehetőség - jelentette be az adósságkezelő.
A kötvényprogram 2013. júniusi indulásakor olcsó és biztonságos finanszírozást jelentett az ország számára. A több mint egymilliárd euró összegű értékesítés és a konstrukció árazásából adódóan elért másfélmilliárd forint kamatmegtakarítás hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország államadósságának megítélése és a finanszírozás biztonsága javuljon.
Az elmúlt években folyamatosan csökkent az államadósság-ráta és a devizaadósság aránya. A tavalyi évben az állampapírok mindhárom nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába kerültek és az állampapírok kamata történelmi mélypontra süllyedt. Mindezek alapján a korábban fontos szerepet játszott speciális államkötvény értékesítésére a jövőben nincs szükség, a finanszírozási tervben szereplő deviza forrásbevonás a piaci kibocsátásokkal és a hazai lakossági P€MÁK kötvénnyel biztosítható - fogalmazott az ÁKK.
A mostani bejelentés várható volt. Varga Mihály gazdasági miniszter ugyanis december végén bejelentette, hogy 2017. márciusig még piacon lehet a letelepedési kötvény, az első negyedév után a konstrukció a jelenlegi formában kikerül a rendszerből, a felülvizsgálata most van napirenden. Az ÁKK idei finanszírozási terve pedig úgy számolt, hogy idén 62 milliárd forint érkezik be a letelepedési kötvényből és a belföldi eurókötvény (P€MÁK) értékesítéséből.
A kormány oldaláról elsőként Lázár János miniszterelnökségi miniszter október végén azt jelentette be, hogy heteken belül megszűnhet a letelepedési kötvény. Szavai szerint már fél éve vizsgálja a kormány és az NGM a letelepedési kötvénybiznisz leállítását. A kormány és Lázár személyes álláspontja szerint az effajta államkövényt azért vezették be, mert ország rászorult erre a nem konvencionális eszközre az államadósság-finanszírozásban. Mióta viszont felminősítették Magyarországot, ilyen eszközökre nincs szükség - legalább is Lázár személyes véleménye szerint.
Egy nappal később Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette, hogy folyik a kormányban egy munka, amely abból fakad, hogy megváltozott az ország pénzügyi helyzete, így felvetődik a kérdés, hogyan kell finanszírozni Magyarország pénzügyi szükségleteit.
Korábban Vona Gábor, a Jobbik elnöke is kötvény megszüntetéséhez kötötte, hogy megszavazzák azt az alkotmánymódosítást, amelyre a kormány szerint a népszavazás adott felhatalmazást.
Majd Rogán Antal kabinetminiszter, a program kitalálója december elején már utalt arra, hogy csak 2017-ben szüntetik meg letelepedési államkötvényeket.
A letelepedési államkötvények kivételesen stabil forrásnak számítanak, az 5 éves futamidő alatt az értékpapírokat nem lehet eladni, így a tőkéjüket nem tudják kivonni a befektetők a kötvény lejárata előtt, amennyiben szeretnék megtartani a letelepedési engedélyüket az ide érkezők - vette védelmébe a konstrukciót még 2016. november végén az NGM. Igaz, ehhez a biztonsághoz a magyar állam a piacinál alacsonyabb áron jutott hozzá. A jogszabály szerint ugyanis a letelepedési kötvény hozama másfél százalékponttal alacsonyabb, mint az 5 éves magyar eurókötvény másodpiaci hozama, de minimum két százalék. Az eddig kibocsátott letelepedésikötvény-állomány több mint fele a piacinál kedvezőbb kamatozású. Így ezen letelepedési kötvények után körülbelül 20 millió euróval (7-8 milliárd forinttal) kevesebb kamatot fog az állam kifizetni, mintha ezt a forrást szokásos devizakötvény-kibocsátáson gyűjtötte volna. A konstrukció abból a szempontból is kedvező, hogy az államnak csak a futamidő végén keletkezik fizetési kötelezettsége.
A jelek szerint 2017 március végén mégis véget ér a sikertörténet.