Az Élet az átalakulás közepette (Life in Transition) című felmérést a pénzintézet a Világbankkal együttműködésben tíz éven belül harmadszor végezte el, ezúttal 34 ország 51 ezer háztartását bevonva.
Arra a kérdésre, hogy "mindent figyelembe véve" elégedettek-e az életükkel, a magyar válaszadók 33 százaléka felelt igennel. Az EBRD ismertetése szerint a közép-európai és a balti térség egészében az általánosságban elégedettek aránya 54 százalék, az átalakuló térség egészének átlagában 43 százalék.
A demokrácia és a piacgazdaság magyarországi támogatottsága viszont erősödött az előző, 2010-ben elvégzett felmérés óta, az akkori 53 és 30 százalékról 59, illetve 38 százalékra. Az EBRD szerint e támogatottsági arányok magasabbak az átalakuló térség átlagánál.
A 140 oldalas összefoglaló magyarországi fejezete szerint ugyanakkor a válaszadók negyede nem részesít előnyben semmilyen politikai rendszert, a magyarok harmada számára pedig közömbös, hogy milyen a gazdasági berendezkedés Magyarországon.
Arra az EBRD által hipotetikusnak minősített kérdésre, hogy teljes körű politikai szabadságjogokat élvező, de gyenge gazdasági növekedésű, vagy korlátozottabb szabadságú, de erős gazdasági növekedésű országban élnének inkább, a felmérésbe bevont magyarok 70 százaléka az utóbbit választotta.
A válaszadók 63 százaléka szerint Magyarországon garantált a béke és a stabilitás, 55, 54, illetve 51 százalékuk ugyanígy nyilatkozott a szólásszabadságról, a szabad választásokról és a nemek egyenjogúságáról.
Az EBRD-felmérés megállapítása szerint a magyarok a németeknél borúlátóbban, az olaszoknál viszont derűlátóbban nyilatkoztak arról, hogy Magyarországon van-e jogállamiság, független sajtó, erős politikai ellenzék és méltányos bírósági rendszer.
A vizsgálat szerint a magyarok 45 százaléka szeretné, ha a kormány az egészségügyet helyezné a költségvetési ráfordítások fontossági listájának élére, viszont csak 36 százalékuk lenne hajlandó több adót fizetni annak fejében, hogy javuljon az állami egészségügyi ellátás.
Az EBRD-felmérés szerint a magyarok nagy többsége elégedett a közszolgáltatások színvonalával. A válaszadók 91 százaléka nyilatkozott elégedetten lakóingatlanának áramellátásáról, 88, 87, 86 és 85 százalék pedig megfelelőnek találja a telefonhálózat, a postai szolgáltatások, a fűtés és a vízellátás színvonalát.
Az EBRD szerint ezek az elégedettségi arányok vetekszenek a német és az olasz lakosság elégedettségi mutatóival a közüzemi szolgáltatások terén.
A bank, amely az összehasonlítás kedvéért vont be fejlett nyugat-európai gazdaságokat is a felmérésbe, jókora különbségeket mutatott ki ebben az országcsoportban. A két véglet éppen Németország és Olaszország: a németek 73 százaléka, az olaszoknak viszont csak a 43 százaléka mondta azt, hogy minden tényezőt összevetve elégedett életminőségével.
A vizsgált országok zömében az elmúlt évtizedben javult az általános elégedettségi mutató. Ez alól Fehéroroszország, Moldávia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna a kivétel, ezekben az országokban ugyanis a lakosság most elégedetlenebb az életével, mint 2006-ban.
A sereghajtó a teljes listán Görögország, ahol a lakosság alig 24 százaléka mondta magát elégedettnek életminőségével. A felmérésbe bevont görögök egy százaléka érzékelt javulást hazája gazdasági helyzetében a négy évvel ezelőtti állapothoz képes, és 92 százalék mondta azt, hogy életére hatással volt a Görögországot sújtó pénzügyi-gazdasági válság.