A hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozat (a határozat teljes szövege itt olvasható) indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.

Kapcsolódó

És mi lesz most?

Ezek után a nagy kérdés az, hogy az Orbán-kormány a ciklust lezárva, mág az április 6-i választások előtt  búcsúzóul még benyújt-e egy új, a devizahiteles szerződéseket újradefiniáló törvényt. Elvileg nincs akadálya a gyors törvénykezdésnek és az országgyűlés összehívásának a választások előtt - raádásul korábban volt szó arról, mhogy a paksi bővítés pénzügyi szerződése miatt ez be is következhet.

Ha mégsem indul be a törvényhozás, a munka következő kormányra marad. Még februárban Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára azt mondta, hogy a kormány megvárja az Európai Bíróság, a Kúria és az Alkotmánybíróság döntését is, hogy a kabinet mérlegelni tudja, mekkora a mozgástere. Ezek alapján viszont könnyen előfordulhat, hogy a végleges döntéshozatal a választások utánra marad. Megfigyelők szerint ez már csak azért is szerencsésebb megoldás volna, mert maradna idő a jogszabályok előkészítésére és társadalmi vitájára.

Az Ab első piilantásra dodonai döntése az első kérdésben már csak amiatt is várható volt, mert a Navracsics Tibor szakminiszter tavaly júliusban körbe roadshowzta a médiát az általa vezetett igazságügyi tárca javaslatárval. Eszerint a clausula rebus sic stantibus ("a dolgok jelenlegi állására vonatkozó záradék") jogelv - amely szerint a szerződés teljesítését meg lehet tagadni, ha bizonyítható, hogy a szerződés, vagy az ajánlattétel után olyan lényeges változás állt be a körülményekbe,hogy a teljesítés többé nem várható el - alapján léphetne a kormányzat. E szerint ugyanis a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan változás állt be, amely valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, ezért önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a feltételt.

Pontosan ezt mondta az Ab

A kormány első kérdése alapján az alkotmánybíróknak értelmezniük kellett az alaptörvénynek azt a rendelkezését, amely az erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányul. A kabinet azt kérdezte, hogy e szabályból közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve az ezt megerősítő bírósági ítélet, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenessége. A második kérdés alapján az Ab-nek értelmeznie kellett az emberi méltóság védelméhez való jogot és a jogállamhoz tartozó jogbiztonságot abból a szempontból, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására.

Az Ab az első kérdést illetően megállapította, hogy az alaptörvényből az államnak az a kötelezettsége következik, amely a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozására és fenntartására, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotására vonatkozik. Nevesített fogyasztói jogok az aAlaptörvény alapján közvetlenül nem, hanem csak más jogszabály közbejöttével érvényesíthetők magánszemélyek szerződéses kapcsolataira. Bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit pedig, amelyek közvetlenül az alaptörvénynek a fogyasztók jogai védelméről szóló szabályából eredő alaptörvény-ellenességet okoznának, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. Az erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből ugyanakkor közvetlenül következhet valamely jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélésénél a vizsgált rendelkezés szabályozási környezetét is figyelembe kell venni.

A második kérdésre adott válaszukban a bírák megállapították, hogy az alaptörvény biztosítja a szerződéses szabadságot, de ez nem jelenti azt, hogy a létrejött szerződések nem módosíthatók. Jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen - a szerződéskötés körülményeinek előre nem látott, jelentős megváltozása esetén - módosíthatja. Az Ab szerint a jogbiztonság követelményei, a szerződéses szabadság, valamint a megkötött szerződés teljesítésébe vetett bizalom akkor érvényesülnek, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását az egyes szerződések bírósági úton való módosítása is megköveteli. A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett.

Tavaly novemberben fordultak az Ab-hoz

Az Orbán-kormány még 2013. november 29-én végén fordult az Ab-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben, a testület másfél hónappal ezelőtt (január 27-én) kezdte el a határozattervezet megvitatását.

Az indítvány két elvi kérdést tartalmazott. Egyrészt az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná. Az indítványa példaként említette ugyan a devizahiteles szerződések egyes elemeit, de az Ab-nak ebben az ügyben nem azt kellett eldöntenie, hogy a devizahitel-szerződések vagy azok egyes elemei alkotmányellenesek-e.

Másrészt pedig az úgynevezett devizahitel-szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal. Az alaptörvényből milyen általános követelmények érvényesítése következik, továbbá milyen keretek között lehetne megváltoztatni a szerződéseket. A kormány nem azt kérte, hogy az Ab konkrét devizahiteles ügyekben foglaljon állást.

A Kúria már decemberben letette a garast

Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés - döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában 2013. december 16-án (a döntésről részletes itt olvashat). Az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Forás: MNB

A devizahiteles szerződések nem tekinthetők érvénytelennek pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt. Az indoklás szerint a tartós hitelezési jogviszonyban a szerződéskötés után olyan változások állhatnak be, amelyek a szerződés gazdasági kockázati egyensúlyát utólag felboríthatják. Ha a felek a szerződés módosításával ezeket közösen nem orvosolják, a szerződésekbe való utólagos beavatkozás válhat szükségessé. A Kúria szerint azonban bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthat egyes szerződéseket. A társadalmi méretű problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is.

Az Európai Bíróság is halad

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Bírósága (EB) előtt C-26/13. szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően hozza meg. Ez az úgynevezett Kásler-ügy. Idén február 12-én Nils Wahl, az EB kijelölt főtanácsnoka az állapította meg, hogy vizsgálható az árfolyamrés kikötésének tisztességtelensége. Jogi szakvéleménye szerint noha az ilyen feltételek a szerződés úgynevezett elsődleges tárgya alá tartozónak tekinthetők - és ekként elvben a tisztességtelenség szempontjából nem lennének vizsgálhatók -, mégis a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a fogyasztóknak módjukban állt-e megérteni, hogy a két árfolyam közötti különbözetből eredően többletterhet viselhetnek. Ahhoz ugyanis, hogy a szerződés elsődleges tárgya alá tartozó kérdés ne legyen vizsgálható a tisztességtelenség szempontjából, arra is szükség van, hogy a szerződési feltételek kellően érthetőek és világosak legyenek.

A Kásler-ügy kiindulópontja egy 2008-as devizahitel-szerződés, amely alapján az OTP Bank Nyrt. úgy folyósított az ügyfelének forintban kölcsönt, hogy annak visszafizetendő összegét svájci frankban tartotta nyilván, és amely összeget a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon állapította meg. (A bank 14,4 millió forint összegű kölcsönt nyújtott a kölcsönvevőknek, amelynek svájci frankban meghatározott összegét 94 240,84 frankban rögzítették.) Ezzel szemben, a szerződés a törlesztőrészletek összegének meghatározására az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alkalmazását írta elő. A bank ügyfelei a magyar bíróságokhoz fordultak annak megállapítása végett, hogy tisztességtelennek minősül a szerződés azon kikötése, amely feljogosítja a bankot arra, hogy a törlesztőrészleteket a deviza eladási árfolyamon számolja.