Itt az EU döntése Magyarországról - megússzuk a büntetést

Az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsának (Ecofin) pénteki hivatalos közlése szerint Magyarország eleget tett a tanács márciusi ajánlásainak, és megfelelő intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy az uniós előírások szerint kiigazítsa államháztartási hiányát.

"A tanács úgy értékelte, hogy az április 23-án beadott, éves konvergenciaprogramban vázolt hivatalos hiánycélok és tervezett pénzügyi erőfeszítések összhangban állnak az ajánlással" - áll a nyilatkozatban. A közlemény azonban azt is hozzáteszi, hogy a túlzottdeficit-eljárás mindazonáltal továbbra is fennmarad.

Az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) június 22-i ülése - a várakozásoknak megfelelően - döntött a Kohéziós Alapból származó kötelezettségvállalások - március 13-i tanácsi döntés alapján történt, 2013. január elsejétől hatályba lépő - részleges felfüggesztésének megszüntetéséről.

A miniszterek még márciusban - hosszas vita után - arra hivatkozva határoztak a felfüggesztésről, hogy "Magyarország nem tett eredményes intézkedéseket a 2009. július 7-i tanácsi ajánlás nyomán a túlzott hiány hiteles és fenntartható módon, 2011-ig történő megszüntetésére". Már akkor bejelentették ugyanakkor azt is, hogy a pénzügyminiszteri tanács "2012. június 22-i ülésén vissza kíván térni a kérdésre annak érdekében, hogy a feltételek teljesülése esetén megszüntesse a felfüggesztést".

A frissített magyar konvergenciaprogram és más intézkedések elemzése nyomán május végén nyilvánosságra hozott javaslatában az Európai Bizottság már úgy értékelte, hogy "Magyarország a túlzott deficit megszüntetetésének irányában megfelelő intézkedéseket tett". Ennek megfelelően José Manuel Barroso elnök személyesen javasolta a felfüggesztés megszüntetését.

Az NGM közleménye szerint "a döntésre azért kerülhetett sor, mert az Európai Tanács és az Európai Bizottság is úgy látja, hogy Magyarország megfelelő lépéseket tett a túlzott hiány megszüntetése érdekében". Hozzátették: "trendfordulót sikerült elérni: a 2004 óta tartó túlzott hiány eljárásban először született kedvező döntés Magyarország számára".

Szép sikernek nevezte Luxembourgban Matolcsy György az döntést. "Először kaptunk olyan nyílt és egyértelmű visszajelzést az Európai Uniótól, hogy Magyarország az elmúlt két év nem könnyű, ámde áldozatos munkája révén az állam pénzügyeit rendbe tette 2012-re egy 2,5 százalékos költségvetési hiányszámmal, és jövőre is mélyen 3 százalék alatti hiány-előrejelzéssel" - hangoztatta.

"A pénz hamarosan a zsebünkben lesz és remélhetőleg a gazdaságba is bekerül hamarosan" - fogalmazott Matolcsy a Reuters luxembourgi tudósítása szerint a hírügynökségnek.

Teljes győzelem jövőre?

Még a márciusi Ecofin-ülésen született az a döntés, hogy a Magyarországnak járó támogatásokból 495 millió eurónyi kohéziós támogatást felfüggesztenek addig, amíg a magyar kormány nem ad meggyőző érveket arra, hogy idén és jövőre végre eléri a kitűzött államháztartási hiánycélt. A konvergenciaprogram május végi értékelése után az Európai Bizottság már áldását adta a felfüggesztés feloldására, így csak az Ecofin pecsétje hiányzik az ügy lezárásához. A teljes győzelem az lesz a magyar kormány számára, ha Brüsszel − a 2004-es csatlakozás után először − beszünteti a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben; erre jövő tavasszal kerülhet sor, miután az Eurostat nyilvánosságra hozza a 2012-es auditált államháztartási adatokat.

Ide mennek a pénzek

A 2013-as költségvetés szerint 2020 milliárd forintnyi uniós támogatás kerül a magyar gazdaságba, ez a kifizetés áll szemben a valamelyest megnövekedett, 283 milliárd forintos uniós tagdíjjal, ám a nettó haszon még így is bő 1737 milliárd forintra rúg. A tagdíj a forint gyengülése miatt nőtt, az elmúlt időszakban évente 220-250 milliárd forintot fizetett Magyarország. A több mint 2000 milliárd forint uniós támogatásból 464 milliárdra rúgnak a mezőgazdasági támogatások − a hazai 24 milliárdos kifizetéssel együtt a magyar mezőgazdasági vállalkozások támogatására így 2013-ra összesen 488,7 milliárd forint jut az uniós és a magyar adófizetők pénzéből.

A fennmaradó 1555,88 milliárd forintnyi támogatás jelenik meg a hazai programokban, amelyekhez a központi költségvetés 258,4 milliárd forintnyi hazai önrészt tesz, így az uniós források segítségével 1814 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg. A legnagyobb falat természetesen a közútfejlesztéseké, e program csak 2013-ban 329,8 milliárd forintnyi beruházásra adhat pénzt − ebből a költségvetés egyedül az M0-s évek óta folyó bővítését említi meg. Ennek keretében épül meg egyébként az új M0-s déli hídjának új része is, illetve a M7−M5 közötti új pálya. A gazdasági operatív program kiemelt céljai között szerepel az innováció és a kutatás-fejlesztés támogatása vagy épp a kkv-szektor támogatása. Utóbbit szolgálják a szintén uniós forrásokból megvalósított Új Széchenyi Hitelprogram, a viszontgarancia-program, amely 80 százalékos mértékben garantálja a kkv-knak nyújtott hiteleket.

A támogatások erőltetett lehívása érthető, hiszen 2013 a mostani uniós költségvetési ciklus utolsó éve: amit jövőre nem sikerül lehívni, az a pénz örökre elvész. A lehívások teljesülése elengedhetetlen a célul kitűzött makrogazdasági paraméterek teljesítéséhez is, mindenekelőtt a GDP 1,6 százalékra tervezett növekedéséhez, hiszen utóbbitól függ egy sor egyéb mutató, mint a GDP-arányos deficit, illetve adósság alakulása is.