Itt az IMF új jelentése Magyarországról - ezekre a veszélyekre figyelmeztetnek

A magyar gazdaság gyors ütemben bővül, amelyet az alkalmazkodó makrogazdasági politika és a korábbiakhoz képest jobb nemzetközi piaci hangulat támogat - állapítja meg az IMF szokásos éves IV. cikkely szerinti konzultációja alapján készült riport, amelyet március 27-én zártak le a Valutaalap szakértői. Az erős belső keresletnek köszönhetően a GDP 3,6 százalékkal nőtt 2014-ben, a munkanélküliség jelentősen csökkent - a közmunkaprogram kiterjesztése és a magánszektor munkahelyteremtése révén - az infláció és a maginfláció nagy mértékben csökkent, az inflációs várakozások a Magyar Nemezti Bank (MNB) inflációs célja alá estek. A kereskedelemben a cserearányok javulása és az exportvolumen növekedés hozzájárult a jelentős folyó fizetési mérleg többlet fenntartásához. A magánszektor adóssága tovább csökkent a bankszektor viszont továbbra is nyomás alatt van a magas adóteher és a nemteljesítő hitelek nagy aránya miatt.

Az IMF szerint Magyarország sérülékenysége tovább csökkent a folyó fizetési mérleg magas többletének, valamint a devizahitelek forintosításának köszönhetően. Mindezek ellenére a külső adósság szintje magas maradt (a GDP 116 százaléka). Ez a magas bruttó külső finanszírozási szükséglettel (2015-ben a GDP 21 százaléka), a külső finanszírozásra való jelentős ráutaltsággal, továbbá azzal, hogy az adósság zöme csak néhány hitelező kezében koncentrálódik, valamint a nagy árfolyamkitettséggel (a magánszektor devizakitettsége a GDP 30 százalékára rúg) együtt továbbra is kockázati tényező - mutat rá a jelentés. Az állami terjeszkedés a gazdaságban tovább folytatódik a bankszektorban és az energiaszektorban, melynek révén függő kötelezettségek halmozódnak fel.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Az IMF megjegyzi, hogy a költségvetési hiány 2014-ben a 2,9 százalékos hiánycélnál alacsonyabb, 2,6 százalékos lett a gyorsuló gazdasági növekedés és az adóbeszedés hatékonyságának javulása révén, és ezt a pozitív hatást csak kis mértékben ellensúlyozták magasabb kiadások. A költségvetés helyzete jelentősen javult, az államadósság viszont csak kis mértékben, a GDP 77 százaléka alá mérséklődött. Az IMF szerint idén a költségvetési hiány 2,7 százalék lehet, ami nagyjából semleges költségvetési pozíciót jelent a relatíve kedvező ciklikus hatások ellenére. A GDP-arányos adósság viszont várhatóan csak mérsékelten csökken.

Kockázatok és kilátások

Az IMF szerint a növekedés 2015-ben 2,75 százalékra lassulhat a visszafogottabb beruházási növekedés és a kevésbé támogató költségvetési pozíció miatt csökkenő belső kereslet révén. Közép távon a növekedés 2 százalék körül stabilizálódhat. A Valutaalap ugyanakkor a háztartások eladósodottságának csökkenése, az alkalmazkodó monetáris politika és a növekvő foglalkoztatottság következtében a magánfogyasztás növekedésével számol. Közép távon a folyó fizetési mérleg többlete folyamatosan csökkenni fog a lassuló adósságleépítés és a társadalom öregedésének következtében. Az infláció nagyon alacsony szinten marad a következő hónapokban a negatív kibocsátási rés és az alacsony importárak miatt. Az inflációs várakozások és az infláció folyamatosan visszatér a jegybanki cél közelébe.

Középtávon lanyha növekedéssel számol az IMF. Ennek okát az elemzők abban látják, hogy a magánfogyasztást továbbra visszafogja az adósságállomány leépítése, a kedvezőtlen üzleti környezet pedig továbbra is negatívan befojásolja a magánberuházásokat. A munkaerő-piaci részvétel ugyan nő, de még mindig alacsony, az EU átlagtól jelentősen elmaradó szinten marad főleg a nők és az idősebb munkavállalók körében. Ezeket a problémákat tetézi még a versenyképesség javítása miatti nyomás és a külföldi közvetlen működőtőke (FDI) vonzóképességének hiánya.

Az IMF szerint összességében inkább lefelé mutató kockázatok vannak többségben Magyarországon. Az egyik ilyen aggodalomra adó ok a tőkekiáramlás, ami a kockázati megítélés hirtelen változásából - a szuverén adósságválság felerősödése Európában, a geopolitikai feszültségek további erősödése a régióban, a feltörekvő piacokat érintő pénzpiaci stressz - fakadóan felerősödhet, negatív hatást gyakorolva ezzel az állam finanszírozására és a magánszektor mérlegére. A főleg az eurózónás országok felőli külső kereslet elhúzódó gyengélkedése az exportra lehet negatív hatással.

A belső kockázatok között az IMF a gazdaságban a folytatódó állami beavatkozásokat említi, ami bizalomvesztéshez vezethet tovább rontva a versenyképességet és erősítve ezzel a határon átnyúló adósságleépítést. Az IMF pozitívumként emeli ki a devizahiteles elszámolási törvényt és a tartósan alacsony olajárakat, amelyek a vártnál erőteljesebb fellendülést eredményezhetnek a vásárlóerőben és a beruházások terén, míg a bankok működési környezetének javítása melletti kormányzati elköteleződés segíthet a pénzügyi közvetítőrendszer működésének javításában illetve az hitelezés fellendítésében.

Jó, jó, de...

Az IMF a gazdasági fellendülésnek örül, ám azt is megjegyzi, hogy a középtávú kilátások nem tűnnek annyira rózsásak, csak mérsékelt bővülés várható, a gazdaság pedig továbbra is ki van téve a magas adósságállomány és a külső finanszírozásra utaltság kockázatának. Az IMF szerint ennek fényében az intézkedéseknek a sérülékenység csökkentésére és a középtávú növekedési kilátások javítására kellene irányulniuk az intézkedések kiszámíthatósága és a gazdaságban az állami szerepvállalás korlátozása mellett.

Az IMF emellett üdvözli a döntéshozók elkötelezettségét a költségvetési fegyelem fenntartása mellett. A kedvező rövid távú kilátások fényében az IMF ambiciózusabb államadósság-csökkentést szorgalmaz. Emellett növekedésbarát konszolidációt javasol a költségvetési kiadások összetételére és hatékonyságának javítására, valamint az adórendszer racionalizálására - a szektoriális adók fokozatos kivezetését beleértve - összpontosítva. A Valutaalap szerint további erőfeszítések szükségesek az áfacsalások visszaszorítására és a szociális támogatások célzottságán is javítani kell.

Optimistább a magyar kormány

Az IMF jelentése megjegyzi: a magyar döntéshozók nagyjából egyetértettek a Valutaalap szakembereivel a rövid távú kilátásokat és az egyensúlyt veszélyeztető tényezőkben, de a középtávú kilátásokat illetően a Valutaalap megítélésénél optimistábbak voltak. Egyetértettek abban, hogy a gazdasági növekedés lassulhat valamelyest idén, de a közép távú bővülési ütemet illetően optimistábban ítélték meg a helyzetet, mondván a magyar gazdaság fundamentumaiban bekövetkezett tartós javulás hozzájárul a bizalom javításához, amit a cds-ek rekord alacsony szintje is jelez. Az egyensúlyt érintő kockázatok tekintetében egyetértettek abban, hogy a közelmúlt banki szabályozásai és az alacsony importárak miatt a vártnál nagyobb mértékben nőhet a fogyasztás és a beruházások szintje, de a romló külső környezet jelentős lefelé mutató kockázatot jelent. Ugyanakkor azt vitatták a tőkekiáramlás kockázatát, a magyar döntéshozók szerint ennek kockázata alacsony az intézményi befektetők nagyobb aránya és a kormányzati finanszírozás folyamatos, belső finanszírozás felé fordulása miatt, továbbá az árfolyamkockázati sérülékenység a magyar döntéshozók szerint jelentősen csökkent a forintosítás következtében.

Az IMF egyetért abban, hogy a monetáris kondíciók segítették a fellendülést és egyetértenek abban is, hogy a tartós dezinflációs hatás további óvatosságra ad okot a monetáris lazítás során, de arra is figyelmeztet a nemzetközi intézmény vezetősége, hogy mindezek mellett az MNB-nek készen kell állnia a szigorításra is, amennyiben a külső környezetben hirtelen romlás következne be. Emellett hangsúlyozzák a megfelelő szintű devizatartalék fenntartását is a túlzott árfolyam-ingadozások enyhítése és a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében.

A Valutaalap jelentése kiemeli a pénzügyi közvetítőrendszer működése javításának fontosságát a gazdasági fellendülés fenntartása érdekében, ezért üdvözli a banki adótehercsökkentés kormányzati szándékát. Megjegyzik, hogy a nemrégiben felállított nemzeti eszközkezelő segít megtisztítani a banki mérlegeket, ám az IMF kiemeli az átláthatóság és a jó kormányzás szükségességét és felszólítja a hatóságokat, hogy csökkentsék az új intézményhez köthető pénzügyi és működési kockázatokat. Tágabb értelemben pedig a jelentés szerint az IMF vezetősége óva int az állami szerepvállalás növelésétől a bankszektorban.

Az IMF igazgatósága továbbá hangsúlyozza a széleskörű strukturális reformok folytatását, ez ugyanis létfontosságú a magyar gazaság potenciális növekedésének javítása szempontjából. A Valutaalap vezetősége megjegyzi, hogy a munkaerő-piaci helyzet javul, ám látnak még teret további reformokra a munkaerő-piaci részvétel javításában, különösen a nők és az idősebbek körében, továbbá a szakképzetségben a keresleti és kínálati oldal jobb összehangolásában.