A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa - a várakozásokkal összhangban - 7 százalékon tartotta az alapkamat szintjét mai ülésén. Az alapráta 2011 december 21. óta változatlan.

Amint arról beszámoltunk, a Napi Gazdaság elemzői konszenzusa tartást várt - londoni elemzők hasonlóan vélekedtek - , ám az év végéig a szakértők többsége szerint 6,5 százalékra fog süllyedni az alapráta a jelenlegi 7 százalékról. Mint valamennyi megkérdezett kiemelte: továbbra is a kockázati prémiumok alakulása a meghatározó a Monetáris Tanács döntésében, amit a külső környezet és az IMF-tárgyalások befolyásolhatnak.

Simor András jegybankelnök délután három órától kezdődően tart tájékoztatót a kamatdöntés hátteréről, az eseményről beszámolunk majd.

 

A Magyarország, valamint az EU és az IMF közti tárgyalások lehetséges elindulásáról szóló hírek ugyan jelentős hirtelen hozamesést, a forint erősödését, valamint a CDS-árak csökkenését okozták egy hónappal ezelőtt, de annak a pozitív hangulatnak nem volt folytatása - kommentálta a kamatdöntést Duronelly Péter, Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Hozzátette: a forint és a CDS nagyjából ott van, mint akkor volt, a hosszú lejáratú államkötvényhozamok pedig az esés felét vissza is adták. Az eurózónában ismét feszült a tőkepiaci hangulat, a görög és a spanyol bankszektorból megindult tőkemenekítés a közös valuta egzisztenciális jövőjét veszélyeztetik, míg a spanyol bankrendszerből előkerülő újabb és újabb csontvázak arról tanúskodnak, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, mekkora pénzügyi áldozatvállalást követelnek a periféria országai a stabil központi országoktól ahhoz, hogy pénzügyi rendszereik kártyavárként ne omoljanak össze. Bár a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa ezekre a jelekre nem figyel, de mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a feltörekvő országok gazdasági növekedése - különösen Kína esetében - érezhetően csökken, ami várhatóan visszaveti majd a magyar államkötvény iránti befektetői étvágyat is - hangsúlyozza Duronelly. Hozzátette: azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egyre mélyülő belföldi recesszió ellenére az infláció makacsul a cél felett marad, ami önmagában nem indokolja a kamatok vágását — különösen úgy, hogy az euró forintban mért árfolyama ismét a régi csúcsok felé kúszik. Ennek okán Duronelly szerint nem várható, hogy az ősz előtt kamatvágásra kerülhet sor, sőt, a nemzetközi hangulat további romlása esetén kamatemelést sem kizárt.

Miközben a reálgazdasági folyamatok (GDP, fogyasztás, beruházások) alakulása kamatcsökkentést indokolhatna, az elmúlt hetekben fokozódó stabilitási és inflációs kockázatok nem adnak lehetőséget kamatcsökkentésre - áll Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárjában. A hazai gazdaság sérülékenységét igen jól tükrözte, hogy az európai adósságválság újabb hullámainak hatására a forint meredeken gyengült, a kockázati prémiumok és az állampapírhozamok szignifikánsan emelkedtek. A legújabb adótervek pedig nem teszik lehetővé, hogy jövőre a 3 százalékos inflációs cél teljesüljön - noha a belső kereslet hiányában a jegybank elvileg áttekinthet az adóemelések okozta egyszeri inflációs tényezőkön. Az IMF tárgyalások lezárása stabilizálhatja a forint árfolyamát, ill. jelentősen csökkenheti az állampapírhozamokat és a kockázati felárakat, így annak lezárását követően kerülhet csak sor a kamatok csökkentésére, azonban ahhoz az is szükséges, hogy a forint erősödése a középtávú inflációs kilátásokat is érdemben javítsa. A Takarékbanknál az év végére 6,50-6,75 százalékos alapkamatra számítanak, ami jövő év végére fokozatosan 6 százalékra csökkenhet. Az európai adósságválság eszkalálódása, ill. annak következtében a forint esetleges drámai gyengülése viszont kamatemeléshez is vezethet, azonban az alapforgatókönyv szerint Görögország nem válik ki az eurózónából, így az európai adósságválság folyamatai ellenőrzés alatt tarthatóak maradnak.