"Sajnálattal vettük tudomásul az Európai Bizottság (EB) döntését, amely a kormány szociális programjaként működő Erzsébet-program működési forrásait, illetőleg a SZÉP Kártya révén a hazai turizmus fellendítésének pénzügyi alapjait veszélyezteti" - reagált az NGM és a KIM a bizottsági döntésre közleményben.
"Magyarország az Erzsébet-programmal az Európai Uniót sújtó gazdasági válság idején is talált egy megoldást arra, hogyan juthatnak a szociálisan rászorulók, családok és gyermekek pihenési, kikapcsolódási lehetőséghez anélkül, hogy az az államkasszát vagy a rászorulók pénztárcáját terhelné. Az Erzsébet-program szociális program és szolgáltatás, amely nyereség célzatú piaci szerepet nem tölt be. Az Erzsébet-program bebizonyította, hogy nehéz gazdasági helyzetben is lehet újszerű, szolidáris lépést tenni az emberek felé" - érvel a két tárca.
Az NGM és a KIM szerint EB ezzel a lépésével egy olyan sikeres program jövőjét veszélyezteti, "amely itthon bizonyított, a magyar embereknek segítő kezet nyújtott, más országoknak pedig követendő példát mutat". A két tárca reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bíróság elfogadja azt a magyar álláspontot, miszerint a szociális feladatok ellátása, annak pénzügyi alapjainak megteremtése tagállami és nem uniós hatáskör.
A minisztériumok szerint a SZÉP Kártya bevezetésével nem korlátoztak, hanem kinyitottak egy korábban monopol piacot. Ezt azzal indokolják, hogy az üdülési csekket kizárólag egy szereplő forgalmazhatta, a SZÉP Kártyát viszont jelenleg is három nagyvállalat bocsátja ki, amelyek között hazai és külföldi érdekeltségű egyaránt megtalálható.
"A SZÉP Kártya esetében az EB eljárása a kártya kibocsátásának kormányrendeletben meghatározott feltételeit érintette, amennyiben az EB azokat túl szigorúnak és EU-s jogszabályokba ütközőnek értékelte" - fogalmaz a közlemény. A minisztériumok szerint azonban fontos kiemelni, hogy a kártya kibocsátását azért kellett szigorú feltételekhez kötni, hogy a fogyasztók pénzét biztonságban tudják. "A SZÉP Kártya rendszere jelenleg 840 ezer munkavállaló számláit kezeli, amelyekre a kibocsátás megkezdése óta már 106 milliárd forint feltöltés érkezett. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a kibocsátók jelenleg 45 ezer elfogadóhellyel állnak szerződéses kapcsolatban, belátható, hogy a rendszer működtetése mögé muszáj nagyon komoly garanciákat állítani" - érvelnek a tárcák.
Ezek alapján az álláspontjuk továbbra is az, hogy a kártyabirtokosok pénzének biztonsága érdekében ezekre a peremfeltételekre szükség van. Aki a feltételeket teljesíteni tudja, az szabadon beléphet a kártya kibocsátói piacára, ehhez semmilyen kormányzati engedélyre, igazolásra, külön döntésre nincs szükség - teszik hozzá.
A két minisztérium szerint a kártya bevezetése óta eltelt időszak forgalmi adatai azt igazolják, hogy a rendszer jól és biztonságosan működik, a munkavállalók szívesen választják és használják is ezt a juttatást. A SZÉP Kártya révén 2011 ősze óta már 67 milliárd forint áramlott a gazdaságba, a kártya a turisztikai és a vendéglátó ipari ágazat stabilitásának az egyik legfontosabb záloga.
A közleményben végül az NGM és a KIM leszögezi: "a kormány nem támogatja a reáljövedelmek csökkentését - a cafeteria-rendszer átalakítását -, viszont fenn kívánja tartani az ebből származó bevételek kizárólag szociális, illetőleg gazdaságélénkítő célra történő felhasználását"