Tovább finomított a vízgazdálkodási törvény módosítását célzó javaslatán Győrffy Balázs és Jakab István Fidesz-képviselők. A kedden benyújtott módosító az április végi, azóta visszavont verzióhoz képest még megengedőbb az 50 méteres talpmélységet meg nem haladó, mezőgazdasági öntözési célt szolgáló kút létesítésével kapcsolatban. Az eredeti tervezet is megszüntette volna az engedélyeztetési kötelezettséget, azt előzetes bejelentési kötelezettséggé enyhítve, a mostani legújabb szöveg viszont már utólagosan is lehetővé teszi a kút legalizálását. Emellett az új változat már explicit talajvízkészletről szól, szemben a korábban alkalmazott "50 méter talpmélységet meg nem haladó víztermelő kút" definícióval.

Az április végi javaslathoz képest újdonság az is, hogy a friss indítvány a mezőgazdasági öntözési célú vízkivétel definíciójával is kiegészítené a vízgazdálkodási törvényt. Eszerint a könnyítés a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földön, valamint a termőföldről szóló törvény szerint meghatározott termőföldön megvalósuló növénytermesztés vízigényének kielégítését biztosító vízhasználatra vonatkozna.

A mostani módosítás is fönntartja azonban a lehetőséget, hogy a létesítmény üzemeltetését hivatalból vagy kérelemre a hatóság korlátozhatja vagy megtilthatja, sőt, a korábbihoz képest az indoklásban hivatkozik a termőföld és a vizek védelmének szempontjára, valamint a vízkészlettel való fenntartható gazdálkodás érdekére is.

A tervezet az eljárás egyszerűsítésére vonatkozó indoklásában hasonló okokra hivatkozik, mint az első javaslat. Magyarország vízben gazdag ország, de az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események óriási károkat okoznak, s a termelés kockázatát is jelentősen megnövelik - fogalmaznak. A módosítás célja, hogy a talajvizet felhasználó, kizárólag mezőgazdasági öntözés céljára létesíteni kívánt és már üzemeltetett kutak bejelentése, illetve utólagos legalizálása egyszerűbb vízügyi hatósági eljárás keretében történhessen, úgy hogy ez a gazdálkodókra nézve ne jelentsen valós terhet és az öntözési vízfelhasználás zökkenőmentesen folytatódhasson.

Amint arról korábban beszámoltunk, a szakma szerint ugyan az egyszerűsítési szándék üdvözlendő, azonban az engedélyeztetési folyamatra szükség van, mert csak ezen keresztül tartható kézben a vízkészletgazdálkodás és lehet fenntartható a vízhasználat. A Magyarországon évente fúrt 4-5000 kút nagy többsége, több mint 90 százaléka illegálisan és többnyire szakszerűtlenül épül, mivel a megrendelők az engedélyeztetés mellőzésével több százezer forintot, a hivatalos költség jóval több mint felét meg tudják spórolni. Az így épített kutak azonban gyakran nemcsak az ügyfélnek okoznak később keserű pillanatokat beomlásukkal, üzemképtelenné válásukkal, de a visszaszennyezés miatt az egész társadalmat veszélyeztetik. Jelenleg a környezet- és vízvédelmi hatóságok nem ellenőrzik a hazai kúthelyzetet, így pedig még becsülni sem igen lehet a kontár munkák miatti környezeti károkat. Félő viszont a szakma szerint, hogy a módosító nem segíti elő a helyzet rendezését, sőt, újabb lendületet adhat a fekete fúrásoknak.