A vállalati létszám növekedésével a felső vezetésben emelkedik a nők aránya. A kisvállalatoknál 26 százalék, az 50-150 fő közötti cégeknél 32 százalék, a 150-250 közöttieknél 30 százalék, míg a nagyvállalatoknál 35 százalék a nők súlya a felső vezetésben.
Ugyanakkor a kisvállalatok csaknem felénél 10 százalék alatti a női felső vezetők aránya, ez a 250 fő feletti vállalatok csak ötödénél jellemző. A középvezetők esetében hasonló trend rajzolódik ki, hiszen a méret növekedésével párhuzamosan nagyobb a nők szerepe: a 21-50 fő közötti cégeknél 30 százalék, a 51-150 fős vállalkozásoknál 33 százalék, a 151-250 fő közötti vállalatoknál 32 százalék, míg a nagyvállalatoknál 37 százalék az arány. (Ez korábban is így volt.)
A "férfiasabb" tevékenységeknél (építő-, gép-, fémipar) a női vezetők aránya alacsonyabb. Leegyszerűsítve, ahol többségben férfi a beosztott, akik ráadásul (a nők számára megterhelő) fizikai munkát végeznek, ott a vezető is inkább férfi. A női felső vezetők aránya az élelmiszeriparban a legnagyobb (76 százalék). Jelentős a súlyuk továbbá a könnyűiparban (36 százalék), az üzleti szolgáltatások területén (37 százalék), továbbá a kereskedelemben (33 százalék).
A női középvezetők esetében az ágazatok közötti különbségek kevésbé kirívók, mint a felsőknél, több ágazatban is jelentős arányban vannak képviselve a hölgyek: leginkább az üzleti szolgáltatásokban (43 százalék) és a könnyűiparban (48 százalék), de kiemelkedő a súlyuk a kereskedelemben (40 százalék) és az élelmiszer- és a vegyiparban (37-36 százalék) is.