Huszonnyolc kérdésre adott válaszok alapján készített politikai elemzést a Political Solutions kutatóintézet a Závecz Research közvélemény-kutató segítségével. A politikai koordináta rendszer elkészítéséhez fele-fele arányban tettek fel gazdasági és társadalmi kérdéseket, az eredmény pedig sok tekintetben meglepőnek tekinthető.

A gazdasággal kapcsolatos kérdések közül kiemelendő, hogy szinte nemzeti konszenzus övezi az ingyenes állami - és természetesen jó minőségű - egészségügyi ellátás kérdését: a válaszadók úgy vélik, hogy ezt az államnak az adókból kell biztosítania. Ezzel ellenkező véleményt csak 9 százalék fogalmazott meg. (Kórházi fertőzések: kellemetlen meglepetést okozhatnak a kiperelt adatok - ezt a cikket olvasta?)

Kapcsolódó

Hasonlóképpen az emberek döntő többsége (83 százalék) véli úgy, hogy az államnak támogatnia kell a rosszabb helyzetben levők társadalmi felemelkedését vagyis a felzárkóztatást. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy a magáncégek vagy az állam tesz-e többet az emberekért meglepő módon a válaszadók 51 százaléka a magáncégekre voksolt.

A 14 gazdasági jellegű kérdés közül az egyik a progresszív adózásról kért véleményt. A válaszadók 37 százaléka értett teljesen egyet azzal, hogy aki többet keres, az magasabb adókulccsal adózzon, de további 35 százalék is inkább egyetért, mint nem és mindössze 26 százalék mondta azt, hogy a jelenlegi egykulcsos adórendszer helyes és igazságos. Érdekesség, hogy még a Fidesz-szavazók 65 százaléka is azt mondta, hogy akinek magasabb a fizetése, azt sújtsa magasabb adó.

A magyarok igazságérzetét mutatta meg az a kérdés, amelyben arra kértek véleményt, hogy akkor jó-e egy társadalom, ha nincsenek társadalmi különbségek. A válaszadók 80 százaléka értett ezzel egyet. Az "egyenlősdi" egy másik megnyilvánulása a fizetésekre vonatkozik. A válaszadók több mint fele (58 százalék) nem értett egyet azzal a megfogalmazással, hogy a magasabb fizetés nagyobb teljesítményre ösztönöz - és csak 11 százalékuk értett teljes mértékben egyet ezzel az állítással, további 29 százalék pedig inkább egyetértett.

Aki szegény, az tehet is róla! - ez az állítás szintén megosztotta a válaszadókat, hiszen 30 százalék teljesen elutasította ezt, 33 százalék inkább nem érett egyet, míg a másik oldalon 34 százalék található - igaz, ebből csak 7 százalék az, aki teljesen egyetért vele. Ide kacsolódik a munkanélküliségről szóló másik megállapítás is. A magyarok 58 százaléka véli úgy, hogy mindig van munka - csak keresni kell.

Sztrájkolni akkor is lehet, ha a munkabeszüntetés a lakosság többségét is sújtja - ezzel a megállapítással részben vagy egészen a válaszadók 73 százaléka értett egyet. Ez azért is érdekes, mert a sztrájktörvény 2010-es módosítása megszigorította a sztrájkolás feltételeit, és elégséges szolgáltatás biztosításához kötötte azt.

A társadalmi kérdésekben még inkább polarizált a magyar társadalom. A halálbüntetéssel például 54 százalékuk értett egyet, a meleg családtagot pedig 49 százalékuk szégyellné. A művi terhességmegszakítás lehetőségével szinte minden válaszadó egyetértett: 79 százalékuk véli úgy, hogy a nőknek jogában áll a nem várt terhesség megszakítása.

A romákkal kapcsolatban tovább élnek az erős előítéletek: a megkérdezettek 72 százaléka szerint soha nem lesznek képesek beilleszkedni a társadalomba. Ide kapcsolódóan láthatóan jól működik a kormánypropaganda is, hiszen a válaszadók 68 százaléka nem értett egyet azzal az állítással, hogy Magyarországnak előnye származik abból, ha más országokból emberek költöznek ide.

Végül kissé naivnak vagy legalábbis idealisztikusnak tűnik, hogy a magyarok szerint az emberek alapvetően jók - legalábbis 63 százalék így gondolja.