Péntek délután az Országgyűlés honlapjára felkerült az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló kormánykoalíciós törvényjavaslat. A hosszú jogszabály legnagyobb része az Alkotmánybíróság által decemberben formai okok miatt megsemmisített átmeneti rendelkezések alaptörvénybe ágyazásáról szól, de szerepelnek benne új elemek is - ismerteti az Index.

Rövidített formában visszakerül az Alaptörvénybe a pártállami múltról szóló rész, immár az MSZP nevének említése nélkül, és a diktatúra működtetőinek jogainak korlátozásáról szóló szabályok. Az alkotmány szövege kiegészül az Országos Bírói Hivatal elnökének a perek áthelyezését biztosító jogkörével, és az illetékestől eltérő bíróságon történő legfőbb ügyészi vádemelés lehetőségével.

Ugyanez vonatkozik az egyházi és a nemzetiségi törvények sarkalatos (kétharmados) voltára, a kormányhivatalok bírósághoz fordulási jogkörére, az EU vagy az Ab és más szervezetek döntései miatt bevezethető különadó lehetőségére is. Az Alaptörvény fog rendelkezni az ügyészek nyugdíjkorhatáráról, a bíróké viszont már nem szerepel a jogszabályban.

Újdonság, hogy az alkotmánymódosító törvényjavaslat nem csak a decemberben megszüntetett átmeneti rendelkezésekre vonatkozik. A törvényjavaslatban több, az Ab által korábban alkotmányellenesnek nevezett törvény is visszaköszön.

Szülő-gyerek, röghöz kötés, gyűlöletbeszéd

Bekerül az Alaptörvénybe, hogy nem csak a házasság, de a szülő-gyermek viszony is családi kapcsolatot jelent. Ugyanez a helyzet a hallgatói szerződésekkel: a részben vagy egészben államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részvevők röghöz kötésének lehetősége bekerül az Alaptörvénybe. A vonatkozó szabályokat az Ab korábban alkotmányellenesnek találta.

Hiába találta alkotmányellenesnek a hajléktalanok kitiltására vonatkozó helyi rendeletalkotásnak megágyazó jogszabályokat is az Ab, ez a lehetőség szintén bekerül az Alaptörvénybe. Újdonság, hogy államigazgatási feladat- és jogkört kaphatnak a megyei képviselőtestületi hivatalok vezetői és ügyintézői.

Az Alkotmánybíróság korábban ahányszer vizsgálta, minden egyes esetben alkotmányellenesnek találta a gyűlöletbeszéd szabályozását: most ennek tilalma is bekerül az Alaptörvénybe. A választási eljárási törvény vizsgálatakor januárban a testület a választási kampány médiaszabályozására vonatkozó részeket is megsemmisítette, most ezek is alkotmányos védelmet kapnak.

Érdekesség, hogy a koalíció az Országgyűlési Őrség létezését és irányítását is alaptörvényi szinten kívánja garantálni.

A kormány koalíció fél az Ab-tól

Az Ab-re vonatkozó szabályozás is jelentősen megváltozik. A testületnek 30 napon belül kell majd döntenie a bírói kezdeményezésre induló és a soron kívüli eljárásokban. Az önkormányzati rendeletek alkotmányosságát az AB a fővárosi és megyei kormányhivatalok indítványára vizsgálhatja, és a testülethez fordulhat a legfőbb ügyész, valamint a Kúria elnöke is. Kötelezővé teszik, hogy az eljárás során a testület meghallgassa a vizsgált jogszabály előterjesztőjét.

Fontosabb változás, hogy az Ab a módosítás értelmében az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat és indokolásukat az eljárásaiban nem veheti majd figyelembe. A koalíció azt is kikötné, hogy az Ab csak akkor vizsgálhassa egy jogszabály azon részét, ami az elé kerülő indítványban nem szerepel, ha az szoros tartalmi összefüggésben van a kifogásolt szakaszokkal.

Nagyon jelentős és váratlan módosítás az is, hogy az alkotmánymódosítás kifejezetten kiköti, hogy az Ab csakis formai, eljárási szempontból vizsgálhatja majd az Alaptörvény módosításait. Ezzel a jogalkotó nyilvánvalóan arra reagál, hogy az Ab a korábbi dogmatikán változtatva a határára jutott, hogy az Alaptörvény módosításait tartalmi szempontból vizsgálja.