Az MT-tagok véleménye szöges ellentétben áll Simor András jegybankelnök nézetével, aki szerint a kamatcsökkentések nem segítik a gazdasági növekedést, mivel a forint árfolyamának ebből következő gyengülése a lakosság fizetőképességét gyengíti.

A 6,25 százalékos jegybanki alapkamat a legmagasabb az Európai Unióban az augusztus és október között végrehajtott három csökkentés ellenére is.

"A monetáris lazítás nem ördögtől való dolog. Nem látunk semmiféle másodlagos inflációs hatást" - mondta a Dow Jones hírügynökségnek Bártfai-Mager Andrea, a monetáris tanács tagja. "Óvatos monetáris enyhítő ciklusban vagyunk, de ha meg kell változtatnunk a gazdasági fejleményekről alkotott véleményünket, ha ezt megkövetelő adatok látnak napvilágot, akkor meg fogjuk változtatni" - mondta.

Gerhardt Ferenc hangsúlyozta, hogy a jegybank "óvatos, prudens és kiszámítható" kamatpolitikát folytat.

A jegybank ellenzi nem-konvencionális monetáris eszközök alkalmazását, például államkötvények vásárlását, ami kisiklathatná az inflációs célt követő politikáját. "A kamatláb a monetáris politika első és legfontosabb eszköze. Mennyiségi monetáris enyhítő eszközök alkalmazása elképzelhetetlen" - mondta Gerhardt Ferenc. "A monetáris tanács a kamatláb változtatásán kívül nem foglalkozik más monetáris politikai eszköz alkalmazásának gondolatával" - tette hozzá Bártfai-Mager Andrea, reflektálva a kormány néhány tagjának arra a felvetésére, hogy a jegybanknak államkötvény vásárlásokkal, vagyis mennyiségi monetáris enyhítéssel kellene támogatnia a gazdasági növekedést.

"Ne felejtsük el, hogy az MNB inflációs célt követő jegybank. Meg vagyok győződve róla, hogy a jelenlegi helyzetben, a recesszió közepette és az alacsony kereslet dezinflációs hatása mellett a monetáris enyhítéssel együtt is tartani lehet az (3 százalékos) inflációs célt" - mondta Bártfai-Mager Andrea. A forint stabilan tartja árfolyamát a kamatcsökkentési ciklus kezdete óta - mutatott rá. "A jegybanknak nincs kitűzött árfolyamcélja. Nem az árfolyam maga számít, hanem az, hogy stabil legyen, ne volatilis" - hangsúlyozta.

A szeptemberi éves inflációs ráta 6,6 százalék volt, a legmagasabb 2008 júliusa óta. A második negyedévben a magyar GDP recessziót jelezve 1,3 százalékkal csökkent és az előrejelzések szerint tovább csökken.

Akár 4,5 százalékig csökkenhet a kamat?

Gerhardt Ferenc szerint az "egyensúlyi" alapkamat, vagyis az az elméleti kamatszint, amelyik még inflációs veszély nélkül gazdasági növekedést generál, jelenleg 4,5-5,0 százalékra becsülhető, de ez is folyamatosan változik. "A gazdasági helyzet és a külső körülmények változása függvényében azonban néhány hónap múlva ez akár teljesen más szám is lehet" - mondta.

Gerhardt Ferenc hangsúlyozta, hogy a "héják" és a "galambok" eltérő nézetei ellenére nincs szakadás a monetáris tanácsban. Elmondta, hogy az utóbbi kamatcsökkentésekkor a három beltag kamattartásra, és nem kamatemelésre voksolt, ami arra utal, hogy helyes lépésnek tartották az előző kamatdöntést - mutatott rá.

Bártfai-Mager Andrea elmondta, hogy a monetáris tanács szoros figyelemmel követi a maginfláció alakulását annak megítélése érdekében, hogy az élelmiszer- és olajárak emelkedése átgyűrűzik-e más javak és szolgáltatások árába. Amennyiben igen, a testület annak megfelelően módosítja politikáját. A Tanács ugyanígy figyelemmel kíséri az inflációs várakozások alakulását is - mondta.

A tanácsnak figyelemmel kell kísérnie a befektetői országkockázat megítélését is. "A tartós és fenntartható költségvetési hiány is hozzá tud járulni a gazdasági stabilitáshoz. A külföldi befektetők már kezdik értékelni a kormány erőfeszítéseit a költségevetési deficit 3 százalék alatt tartására és az államadósság csökkentésére" - mondta Bártfai-Mager Andrea.

Az EU/IMF megállapodás megkötése javítaná az ország gazdasági kilátásait és erősítené a forint árfolyamát - mutatott rá Bártfai-Mager Andrea. "A monetáris tanács 2011 novembere óta 7-0 szavazati aránnyal támogatja az EU/IMF- megállapodást" - erősítette meg Gerhardt Ferenc a Dow Jones hírügynökségnek adott közös interjúban.