A kelet-európai populista hullám azzal kezdődött, hogy 2010-ben Orbán Viktor és a Fidesz visszatért a hatalomban Magyarországon, majd kizsigerelték a fékek és egyensúlyok rendszerét, megváltoztatták az alkotmányt és a választási rendszert, hogy bebiztosítsák a párt dominanciáját, miközben fittyet hánytak az Európai Unió megrovásaira - így kezdődik a Freedom House legújabb, 2016-os évet összegző Nations in Transit című kiadványában a populizmus térnyeréséről szóló fejezet.
A 444 portál által észrevett, a kommunista diktatúrákból lett demokráciák állapotát vizsgáló jelentés többi megállapítása sem hízelgő Magyarországra nézve: a régió utolsó helyére csúsztunk vissza a demokrácia indexen. A felmérés szerint ugyanis romlott a magyar állam teljesítménye, kevésbé hatékonyak a választási folyamatok, ellehetetlenült a civil társadalom és a független média. De rosszabbak a demokratikus kormányzás lehetőségei, miközben a korrupció egyre inkább meghatározza a magyar közéletet. A Freedom House szervezet munkatársai hét területet vizsgálták, összesen kettőben nem rontott Magyarország: az önkormányzati kormányzás és az igazságszolgáltatás területén, itt minden maradt a 2015-ös szinten.
Az Európai Unió 2004-es keleti bővítésekor bekerült volt kommunista országok közül Magyarország az utolsó. A demokrácia pontok szerinti listáját a balti országok, egészen pontosan Észtország és Lettország vezeti a 1,93 valamint 2,04 ponttal. A harmadik helyezett Szlovénia, mely szintén 2,04 pontot ért el a hét terület átlagolásakor. Magyarországot megelőzi a Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia is.
Hazánk csak a tizenegyedik 3,54 ponttal - ez leginkább annak köszönhető, hogy a korrupciós mutató nálunk a legmagasabb (4,5 pont). A környező országok közül Horvátország és Szerbia kapott gyengébb osztályzatot. A 29 szereplős lista végén Türkmenisztán, Üzbegisztán és Azerbajdzsán van. Az idei eredménnyel kikerültünk a konszolidált demokráciák sorából a szervezet szerint, és a félig konszolidáltak között szereplünk.
A kiadványban külön fejezet szól Magyarországról és Lengyelországról, ahol a jobboldali populizmus egyre erőteljesebben formálja a demokráciát a saját képére. Míg Orbán Viktor miniszterelnök kormányzásánál kiemelik, hogy a kétharmados törvénykezés lehetővé tette új alkotmány elfogadását, valamint a választási körzetek átalakítását, addig Lengyelországban a tavalyelőtt megválasztott kormány többször áthágta a törvényeket, hogy akaratát az országra erőltesse.
Arra is kitérnék, hogy a 2018-as választás közeledtével a Fidesz épp a civil szféra ellen intézett támadást. A külföldről támogatott szervezetek ellenében írt törvénytervezetet a napokban mutatta be a kormány, miközben a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem (CEU) ellen intéztek támadást.