Hazánkban a 15 év feletti lakosság 29 százaléka számít elhízottnak, ami több mint másfélszerese az OECD tagállamok átlagának, és amellyel az unión és szűkebb régiónkon belül is az élmezőnybe tartozunk. A nők közel 30, a férfiak  százalékát érinti, a férfiak 26 százaléka számít elhízottnak. Az elhízás az oka 44 százalékban a cukorbetegségnek,  23 százalékban pedig a kardiovaszkuláris betegségek előidézője.

A 20 és 79 év közötti felnőtt lakosság körében csupán 6 százalékra tehető diabéteszesek száma, ami kedvezőbb az OECD átlagánál, de Európában ezzel is a középmezőnybe tartozunk. A betegség halálos áldozatainak arányát illetően viszont kifejezetten aggasztó a kép, és az uniós tagállamok közül is csak Cipruson és Portugáliában rosszabb a helyzet.

Szomorú statisztikák

A statisztikát árnyalja, hogy becslések szerint hazánkban a fel nem ismert diabéteszes esetek száma nagyságrendileg megegyezik a diagnosztizált esetszámmal (mintegy 800 ezer fő). Ráadásul drámaian nő az érintettek száma: a WHO becslései szerint 2030-ra 30 százalékkal fog emelkedni az ezredfordulóhoz képest.

A halálozási statisztikák élmezőnyében - csakúgy, mint a fejlett országokban - Magyarországon is szív- és érrendszeri betegségek állnak. Hazánkban az ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegek száma meghaladja az egymilliót, a magas vérnyomással élőké pedig megközelíti a 3 milliót - ráadásul mindkét betegségcsoportban csaknem megduplázódott a regisztrált esetek száma az évezred eleje óta. A keringési rendszer betegségei évente összesen 60-70 ezer ember életét követelik Magyarországon. Mindez Európában is kimagasló: a magas vérnyomás és az ischemiás szívbetegségek áldozatainak aránya mintegy kétszerese az uniós átlagnak.

A csontritkulás az Egészségügyi Világszervezet szerint a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek mellett a legjelentősebb népegészségügyi probléma. Becslések szerint a 60-70 évesek mintegy egyharmadát, míg a 80 év felettiek kétharmadát sújtja. Magyarországon 800 ezer-1 millió a betegek becsült száma, akiknek a kétharmada nő. A betegség következtében évente mintegy 30-40 ezer csigolyatest törés, 10 ezer csípőtáji törés, 25-28 ezer csuklótáji törés történik hazánkban.

Ekkor alakul ki a hajlam az elhízásra és a cukorbetegségre

Az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód mellett az örökölt génállomány csak kismértékben felelős e betegségek kialakulásáért. Annál nagyobb jelentősége van annak, hogyan táplálkozunk életünk fogantatástól számított első 1000 napjában. Ebben az időszakban alakul ki az elhízásra és a cukorbetegségre való hajlam is, amelyek számos további betegség - köztük a kardiovaszkuláris betegségek - okozói lehetnek. A csontritkulás megelőzése szempontjából is kritikus ez az életszakasz, hiszen a csontállomány megfelelő fejlődése érdekében már ekkor is megfelelő kalcium bevitelre van szükség. Különösen fontos tehát, hogy a gyermekek táplálására már a várandósság alatt is odafigyeljenek a szülők - figyelmeztetett dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke az elemzés kapcsán.  Az Első 1000 nap program épp e korai életszakasznak a jelentőségére hívja fel a figyelmet.