A magyar államnak nem szabad Málta sorsára jutnia - vagyis, hogy visszakerüljön az túlzottdeficit-eljárásba - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő. A kormány két törvényjavaslatot nyújt be, a költségvetés módosítását és az adótörvények módosítását. A forint gyengüléssel, a tőzsde eséssel reagált a bejelentésre.

Varga-csomag 2.0

  • a tranzakciós illeték emelése - készpénzes tranzakcióknál 0,6 százalékra, felső korlát nélkül, az átutalásoknál 0,3 százalékra, a limit 6 ezer forint marad
  • a távközlési adó 3 forintra nő (percenként és sms-enként, a felső limitet duplázzák, 5 ezer forintra
  • a bányajáradék 12-ről 16 százalékra nő
  • a 6 százalékos eho a tőkejövedelmeket is terheli, a 16 százalékos kamatadón túl

Az intézkedések egyik lényeges oka, hogy az edp-eljárás alól véglegesen kikerüljön Magyarország, illetve ellensúlyozni kell a csökkenő inflációt. Korábban 5,2 százalékos inflációval számolt a kormány, amit a konvergencia programban 3,1 százalékra csökkentettek, de még ennél alacsonyabb infláció is elképzelhető - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. (Emlékeztetőül: májusban is 2 százalék alatt volt a pénzromlási ütem.)

A kabinet módosítja a tranzakciós illetéket: a készpénzes tranzakciók esetében 0,3 százalékról 0,6 százalékra emelik a sarcot és megszűnik a felső korlát - jelentette be Varga. Az átutalásoknál 0,2-ről 0,3 ezrelékre emelkedne az illeték, a felső, 6 ezer forintos korlát megtartásával.

A kormány (pontosabban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vezette NGM) tranzakciós illetékből 301 milliárdot tervezett, ebből 52 milliárd folyt be márciusig, ami brutális elmaradás az elvárható mértékhez képest. Ezért emeli a kabinet a tranzakciós illetéket - Varga elmondása szerint a javaslatot a Bankszövetséggel egyeztették.

A távközlési adó kettő forintról három forintra nő percenként és sms-enként, a felső korlát 2500 forintról 5000 forintra emelkedik - a nem magánszemély előfizetők esetében.

Az újabb intézkedések között szerepel még a bányajáradék-emelés, ez a sarc 12-ről 16 százalékra nő.

A kamatjövedelemeket 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) is terheli augusztustól, a 16 százalékos kamatadón túl.

A legtöbb módosítás augusztus 1-jétől hatályba lép. Varga szerint nem a lakossági terhek nőnek, sem tranzakciós illetéknél, sem a távközlési adónál.

Tényleg nem terheli a lakosságot?

Amint arról beszámoltunk, a felügyelet sorra vizsgálja és bünteti a tranzakciós illetéket áthárító bankokat, de a terheket más formában végül - alacsonyabb betéti, illetve magasabb hitelkamatok formájában, vagy az egyéb költségek között - a fogyasztók fogják megfizetni. Miután nem ritka az a megoldás, hogy magánszemélyek is céges flottában vannak az így elérhető alacsonyabb tarifák miatt, a távközlési adó emelése e körnek mindenképp tehernövekedést jelent. A kamatokra kivetett plusz 6 százalékos sarc szintén érinti a lakosságot is, már ha van bármiféle, nem párnacihában tartott megtakarítás.