Ma délután a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy célzott járulékcsökkentésekkel növelnék a foglalkoztatást. A cégek adóterheinek csökkentésre bevezetnék a mikrovállalkozások számára a átalányadót és jönne az evát felváltó kisvállalkozói adó. A részletekről itt olvashat részletesebben.

A nyilatkozó szakemberek szerint jó az irány, ugyanakkor a bejelentett akcióterv nem mindegyik pontjáról világos, mi is a mögöttes kormányzati szándék. Ilyen például a kisvállalatok adója, amelynek alapját a nyereség, illetve a bérköltség képezné. Utóbbi részletei azért lesznek érdekesek, mert alapvetően minél kisebb bérköltséget vallanak be a vállalatok, annál kisebb lesz az adóterhelés, vagyis a feketegazdaság irányába hathat az intézkedés.

Kapcsolódó

A legnagyobb kérdőjel az intézkedéscsomag finanszírozása körül van, ugyanis a tranzakciós illeték jelenleg ismert formájával még rengeteg baj lehet, rossz esetben az IMF akár megint a jegybanki függetlenség sérülésének tekintheti, hogy az MNB-re is ki akarják vetni az adót. Így megint csúszhatna a hiteltárgyalás elindulása. Nem is világos a 300 milliárd forintra saccolt akcióterv forrásoldala, mivel a tranzakciós illetékről továbbra sincs konkrét megállapodás a Bankszövetség és a kormány között, a napi szinten változó tervekben pedig repkednek a 100 milliárdok. Itt érdekes lesz, hogyan akarják a jegybanktól és a kincstártól beszedni az illetéket, illetve milyen intézkedésekkel lesz képes megakadályozni a kormány, hogy külföldre vándoroljanak a tranzakciók, ami súlyosan érinthetné a gazdasági talpra állást. Ráadásul a pénteki költségvetési módosításban nem szerepelt a mostani akcióterv, így az újabb hirtelen ötletelésnek tekinthető.

Ha van rá fedezett, akkor jó....

Vámos-Nagy Szabolcs szerint a szociális hozzájárulási adó - vagyis a munkáltatók által fizetendő tb-járulék - csökkentése a foglalkoztatás növelése érdekében az egyik legjobb döntés - már amennyiben erre a 300 milliárd forintos programra van költségvetési fedezet - nyilatkozta a Ernst&Young adóigazgatója a Napi Online-nak. Amikor felmerül az élőmunka terheinek a csökkentése, akkor a legkézenfekvőbb megoldás a társadalombiztosítási terhek mérséklése. Abban az esetben, ha nincs lehetőség általános tehercsökkentésre, akkor érthető és támogatható, hogy a fiatalok, az idősebbek, a szülésről visszatérők és a tartósan munkanélküliek foglalkoztatását segítse ily módon a kormány. Vámosi-Nagy szerint ugyanakkor nem szabad arról megfeledkezni arról, hogy az adócsökkentések önmagukban nem teremtenek munkahelyet - hanem a vállalati döntések.

Sok részlet még nem ismert, így például nem tudni, hogy pontosan mit is válhat ki a hatmillió forint éves árbevételű mikrovállalkozások esetében az egyösszegű 50, illetve havi 25 ezer forintos adó. Nem eset szó a miniszterelnöki beszédben például az iparűzési adóról. A KKV szektor új átalányadójának ötletét is támogathatónak látja Vámosi-Nagy Szabolcs, hasonlóan a pénzforgalmi szemléletű áfa bevezetésről, amit most már egy uniós irányelv lehetővé tesz. Az adószakértő szerint alapvetően helyes megközelítés, hogy az adófizetésre csak a megszerzett jövedelmek esetében kerüljön sor - ám arról nem szabad megfeledkezni, hogy az átallás idejében egyszeri áfa-bevételcsökkenést szenved el a költségvetés. Az adószakértő szerint - a részletek ismerete nélkül - az irányokat jónak lehet tekinteni - ám mindezek megvalósítása a 2013-as költségvetés teherbíró képességének függvénye. Az eddigi ismereteink szerint a tranzakciós adó 283 milliárd forintos bevétele a kieső válságadók helyettesítésre egyszer már elköltötte a kormány - mondta Vámosi Nagy Szabolcs.

Nem látni a költségvetési oldalt

Az eddigi bejelentések alapján elmondható, hogy az aktivitási ráta emelése szempontjából jó irány a célzott járulékcsökkentés, ugyanakkor a bejelentett 10 pontból jelen formájában még nem világos annak összesített költségvetési hatása - mondta el lapunknak Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója.

Pozitívnak értékelte a bejelentéseket Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, aki szerint a gazdaság kifehérítése irányába hathat a járulékcsökkentési akcióterv. Mint mondta, a 10 ponttal nincs baj, ami miatt viszont még nem egyértelmű az intézkedéscsomag összhatása, az a bizonytalan finanszírozás. Suppan szerint a piac inkább kiadáscsökkenést üdvözölt volna, mint fedezeti forrás, ehhez képest a tranzakciós illeték körüli napi szinten zajló ötletelésnek hajmeresztő elemei is vannak. Ilyen például a jegybank megadóztatása, aminek egyelőre beláthatatlan lehet a hatása, és igazából értelmetlen is, mivel az MNB jelezte, hogy nem fogja a bankokra áthárítani a költségeket, ezért a veszteség nála fog jelentkezni, amit viszont - mivel az államháztartás része - a költségvetésnek kell majd állnia. Ráadásul - tette hozzá Suppan - elképzelhető, hogy a jegybanki függetlenséget is érintheti az illeték kivetése, ami rossz esetben megint az IMF-fel történő huzavona kiújulásához vezethet. Szerencsétlen, hogy éppen azt követően jelentik be a jegybank megadóztatását, hogy sikerült a jegybanktörvényről megegyezni a nemzetközi hitelezőkkel.

A progresszív szja sem ördögtől való

Suppan szerint nem teljesen egyértelmű a kisvállalkozói adó ötlete sem, mivel szokatlan a nyereség és a bérköltség összevonása egy adóalapba. De alapvetően - mivel többféle adónemet vált ki az új adó - akár ez is segítheti a gazdaság fehéredését. A probléma a szakember szerint, hogy bár a munkaerő-piaci kifehéredés szempontjából jó irány a 10 pont, annak fedezetéül fiktív bevételeket akarnak megint beszedni.

Suppan szerint más szerkezeti intézkedésekkel kiegészítve lehetne igazán nagy áttörést elérni a magyar gazdaságban. Ilyennek említette a szakember az áfa rezsim átalakítását, például az élelmiszerek, vagy éppen a lakásfelújítást, autószervizt terhelő forgalmi adókulcs radikális csökkentését, ezek biztosan a gazdaság fehéredését támogatnák. Suppan szerint az szja rendszerben sem feltétlenül lenne baj ismét a progresszivitásban gondolkodni, de a szakértő nem a korábbi, szerinte igazságtalan rendszert állítaná vissza, hanem havi bruttó 1 millió forint körüli fizetésnél nagyobb jövedelemre helyezne egy 30 százalék körüli kulcsot.

Mindenesetre a munkaerő-piaci akciótervtől a mikrovállalkozások tehercsökkenése várható, ám a finanszírozási oldalon még lehetnek bajok - összegezte véleményét az elemző.

Fordítva is elsülhet

Egyértelműen fontos a célzott járulékcsökkentés, ami régi hasfájása a vállalkozóknak és egy olyan gazdasági helyzetben, mint amiben most élünk, ez lehet az egyik módja annak, hogy javítsanak a foglalkoztatási statisztikákon - jelentette ki a lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Ugyanakkor kiemelte, hogy ha módjukban állna, akkor módosítanának az új szabályokon, mégpedig úgy, hogy a termelő ágazatokat számára is juttatnának a kedvezményekből. Dávid szerint erre azért lenne szükség, mert új értéket a termelő ágazatok hoznak létre, ráadásul a statisztika szerint egy munkahely teremtése a termelői szektorban, 2-2,5-öt hoz létre a szolgáltatásban. Hasonlóan nyilatkozott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki szerint azért fontosak a most bejelentett változtatások mert az élőmunkát támogatják, márpedig világméretű jelenség, hogy mindenhol gépesítéssel növelik a termelési hatékonyságot, így veszélyeztetve a családok megélhetését.

Dávid örömét fejezte ki amiatt, hogy az évi hatmillió forintnál kisebb árbevételű mikrovállalkozók számára havi 50 ezer forintos átalányadó megfizetésével mentesülnek a társasági adó, az szja és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, amivel véleménye szerint nagyon sok ember adózását könnyítik meg, ahogy a kisvállalati adóval is. Azzal pedig, hogy az 500 ezer euró (mai árfolyamon közel 150 millió forint) alatti éves árbevételű cégeknek csak akkor kell áfát befizetniük, ha kifizették nekik a számlájukat, biztonságot és nagyobb likviditást adtak a kiscégeknek Dávid Ferenc szerint.

Parragh szerint a legfontosabb feladat az új munkahelyek létrehozása, amiben segíthetnek a mostani intézkedések. Arra azonban felhívta a kormányzat figyelmét, hogy az új jogszabályok akár ellentétes hatást is szülhetnek: például azzal, hogy csökkentették a szakképzetlenek járulékköltségeit, felmerülhet a veszélye annak, hogy a munkaadók direkt azért nem képzik ki őket, mert így jelenleg kevesebbet kell adózniuk utánuk. Erre az idő ad majd választ, ahogy arra is, hogy jó a 25, illetve 55 éves korhatár - mondta Parragh, akivel egyetértett Dávid Ferenc is, mondván ő semmilyen számadatokat nem látott arról, hogy miért pont ezeket az életkorokat szabták meg a törvényben.