Bár első ránézésre elégségesnek tűnt a nemzetgazdasági miniszter által két hete bejelentett 397 milliárd forintos költségvetési kiigazítás, a megvalósítás körül akkor is látszottak kockázatok. Most ezek a kockázatok miatt kellett ismét korrigálni a jövő évi költségvetést - mondta a Napi Gazdaságnak Trippon Mariann, a CIB Bank szakértője. Az akkori kockázatok között voltak megvalósíthatósággal kapcsolatosak, elsősorban az adóbeszedés hatékonyságából tervezett bevételek körül. Másodsorban a feltételezett makropályáról mondták egyértelműen a nemzetközi hitelezők és a piaci szereplők is, hogy még mindig túlzottan optimista. Ezzel eshetett egybe Brüsszel véleménye is, ezért kényszerült a kormány arra, hogy ismét lefelé módosítsa a jövő évi növekedési várakozását, bár Trippon szerint ez még így is a piaci konszenzus által várt szint fölött maradt (vagyis a kockázatokat most sem sikerült maradéktalanul kiiktatni).

Ráadásul a makropályát egy ilyen jelentős kiigazító csomag önmagában is torzítja, hiszen az elmúlt két hétben a GDP több mint 2 százalékát érintő pótlólagos intézkedésről döntött a kormány a 2013-as évvel kapcsolatban, márpedig egy ekkora átcsoportosításnak már vannak növekedésre gyakorolt hatásai. A bankadó esetében az eredetileg tervezett "felezés" elmaradása komoly negatív hatással bír a szektorra, így kétséges, hogy a bankrendszer milyen mértékben lesz képes támogatni a növekedést. A régió szinte összes országában a válságot követően újra élénkül a hitelezés, hazánkban viszont a bankokra jövőre is akkora teher hárul, hogy képtelenek lesznek beindítani a hitelezést.

Kapcsolódó

Fekete lyuk az államkincstár

A Magyar Államkincstártól várt pénzügyi tranzakciós illeték megemeléséből származó bevételről sem tudni pontosan, milyen kört érint. Mivel a kormány a szociális transzferekre és bérekre nem engedi kivetni az illetéket, vélelmezhetően az önkormányzatok irányában zajló tranzakciókból lesz előteremthető a tervezett bevétel. Vagyis ez a bevételi elem valójában egy burkolt kiadáscsökkentés - véli az elemző.

A ma bejelentett kiigazításban is maradtak tehát - például növekedési - kockázatok, de az ÁFA beszedés hatékonyságából remélt újabb extra tétel megvalósíthatósága sem biztos, hogy meggyőzi Brüsszelt. Trippon Mariann ugyanakkor arra számít, hogy a két hete bejelentett csomag mostani megduplázásának viszont már elégnek kellene lennie ahhoz, hogy Magyarország jövőre kikerüljön a túlzott-deficit eljárásból.

Van aki szerint túlzó a megszorítás

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője viszont túlzottnak nevezte a kiigazítás mértékét. Úgy vélte: az októberben bejelentett egyenlegjavító program mellett ugyan volt kockázata a 2,7 százalékos államháztartási hiány elérésének - az Erste 3,2-3,3 százalékos deficittel számolt -, de a 367 milliárdos kiigazítás túlzónak nevezhető, viszont ha az Európai Bizottság által prognosztizált 3,7-3,9 százalékos mértéket vesszük figyelembe, megfelelő a 3 százalék alatti hiány eléréséhez.

A bejelentett hét lépés az elemző szerint tovább rontja a növekedési kilátásokat, és ebből a szempontból különösen a bankadó megfelezésének elhalasztását és a tranzakciós illeték kétszeresére emelését nevezte fájdalmasnak. Ezekkel ugyanis fennmarad a szektor terhelése 2013-ban is, ami kedvezőtlenül hat a banki hitelezési aktivitásra, a beruházásokra, a növekedésre - mondta az elemző.

Kép: Napi Gazdaság

Bár láthatóan a legújabb intézkedések a vállalatokat sújtják, Nyeste Orsolya szerint nem kétséges , hogy a terhek egy részét a vállalkozások a fogyasztókra hárítják, ami tovább távolítja a várható inflációt a 3 százalékos céltól. Mindezek alapján érthetőnek nevezte a negatív piaci reakciókat: a forint és a részvények gyengülését.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI kérdésére elmondta: az Európai Unióval ellentétben - amely szerint a kormány felülbecsülte nemrég bejelentett csomagjának hatását - ő úgy ítéli meg, hogy a most, illetve a korábban a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett csomaggal akár 2 százalékra is csökkenhet a jövő évi hiány.

Így sem lesz egyszerű az IMF-megállapodás

A szakértő nem látja veszélyben az adóhatékonyság javulását, mivel évente mintegy 2000 milliárd forintra becsülhető az adóelkerülés és adócsalás, így ha ennek csak egy részét is sikerül kifehéríteni, annak már jelentkezik a kedvező hatása. Annak kapcsán, hogy nem felezik meg a bankadót jövőre, Suppan Gergely elmondta: ezzel nehezebben köthető megállapodás a Nemzetközi Valutalappal (IMF), amely korábban a bankadó kivezetését kérte. Hozzáfűzte ugyanakkor: a nemzetközi környezet jelentős javulása miatt jelenleg "nincs égető szükség" egy IMF-megállapodásra.

Suppan Gergely kiemelte: a bejelentett intézkedésekkel jövőre könnyen elérhető a 2 százalékos költségvetési hiány is, ennek eredményeképpen pedig az is elképzelhető, hogy a nagyobb költségvetési mozgástér miatt nem kell halasztani a pedagógusok béremelését, vagy a kormány "kiegyezik" a bankokkal az adóról. Nyeste Orsolyához hasonlóan ő is úgy vélekedett, hogy a most bejelentett program visszafogja a gazdaság és a beruházások növekedését.

Samu János, a Concorde Zrt. elemzője szerint a kormány jövő évi előrejelzése nem lóg ki nagyon a sorból, és ha sikerül a két csomag által előirányzott intézkedéseket végrehajtani, akkor az a GDP legalább 0,7 százalékát érintő egyenlegjavulásnak lesz megfelelő. Ha ezt elismeri Brüsszel, akkor a jövő évi hiányt a Bizottság is 3 százalék alatt fogadhatja el.

Kérdéses az intézkedések tartóssága

A helyzet azonban koránt sem ilyen egyszerű - hangsúlyozta Samu. Egyfelől kérdéses, hogy az intézkedések közül melyek azok, amelyek hatása valóban tartós. Például hiába nem felezik meg jövőre a bankadót, elvileg azt 2014-ben ki kellene vezetni, vagyis a jövő évre tervezett 144 milliárd forintos tétel nem fenntartható egyenlegjavulás. Szintén kérdéses, hogy az államkincstárnak sikerül-e kigazdálkodnia a megemelt tranzakciós illetékfizetési kötelezettségét. Samu szerint a MÁK a minisztériumokra és állami intézményekre fogja tudni ezt ráterhelni költségeket, vagyis ezeknél az intézményeknél további szigorú költségcsökkentéseket kell majd végrehajtani. Ezek köre ma ismeretlen, az egészségügyi szolgáltatókon keresztül az iskolákig terjedhet az érintett intézményi kör.

Két dolog miatt van továbbra is ok az aggodalomra Samu János szerint. Az egyik, hogy ha Brüsszel több tételt nem fogad el hosszú távú egyenlegjavításnak, akkor a jövő évre tervezett nettó 600 milliárd forintot meghaladó kiigazítás sem lesz elég a túlzott-deficit eljárásból történő kilépéshez. A másik probléma, hogy hosszútávon érezhetően negatív a növekedési hatása ezeknek a lépéseknek. Például a közműcégekre kivetett szektorális különadót, bár a cégek valóban nem fogják tudni a fogyasztókra áthárítani, ezért a kigazdálkodáshoz a beruházások visszafogására lesz szükség.

Összességében ez a visszafogja a belső keresletet, bizonytalanságot kelt a piaci szereplők körében, mindezzel pedig rontja a vállalatok egyébként is gyatra beruházási hajlandóságát. A hosszú távú növekedési áldozatot most még nehéz számszerűsíteni, a szakértő erre azt mondta, hogy a jövő évi cél teljesüléséhez is legalább egy a tavalyihoz hasonlóan jó mezőgazdasági hozzájárulásra lenne szükség.