Itt vannak az új létminimum-adatok - két gyerekhez már havi negyedmillió kell

Magyarországon a létminimum egy felnőtt számára a múlt évben átlagosan 87 351 forint volt, a 2013-as 87 510 forint után − derül ki a KSH friss számításaiból. Az egy főre jutó érték háztartástípusonként az 55,5−87,4 ezer forintos sávban szóródott 2014-ben.

A statisztikusok létminimumon azt az összeget értik, ami biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény − a társadalom fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő − szükségletek kielégítését. A fogyasztáson alapuló és abszolút küszöbnek megfelelő küszöbérték nem az egyetlen − és a gyakorlatban nem is a leginkább használt − mutató, mivel ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

A nagyobb család olcsóbban működik

A KSH által számított létminimum értéke 2014-ben 0,2 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit, hasonlóan a 0,2 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-csökkenéshez (2013-ban e két érték 1,8, illetve 1,7 százalék volt).

Az egyetlen felnőttből álló háztartás átlagosan havi 87,4 ezer forintból élt meg a múlt évben, míg két főnek már 152,9 ezer forintra volt szüksége a létminimumhoz. Egy kétkeresős, kétgyermekes családnak havonta 253,3 ezer forint kellett az elfogadható színvonalú megélhetéshez. Az adatok szerint itt is érvényes a méretgazdaságosság, azaz minél több tagból áll a család, annál alacsonyabb az egy főre eső összeg: a két felnőttből és négy gyermekből álló háztartásban fejenként havi 53,9 ezer forint is elegendő.

**Létminimum háztartásonként (ezer forint)**
Háztartás típusa	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014
Aktív korúak háztartása
1 felnőtt	66,3	71,7	75	78,7	83,9	86	87,5	87,4
1 felnőtt 1 gyermekkel	109,3	118,4	123,8	129,9	138,5	141,8	144,4	144,1
1 felnőtt 2 gyermekkel	142,5	154,2	161,3	169,3	180,5	184,8	188,1	187,8
2 aktív korú felnőtt	116	125,5	131,3	137,8	146,9	150,4	153,1	152,9
2 felnőtt 1 gyermekkel	159,1	172,2	180,1	189	201,5	206,3	210	209,6
2 felnőtt 2 gyermekkel	192,2	208	217,6	228,3	243,4	249,3	253,8	253,3
2 felnőtt 3 gyermekkel	218,7	236,7	247,6	259,8	277	283,7	288,8	288,3
2 felnőtt 4 gyermekkel	245,2	265,4	277,6	291,3	310,6	318,1	323,8	323,2
3 aktív korú felnőtt	165,7	179,3	187,6	196,8	209,9	214,9	218,8	218,4
3 felnőtt 1 gyermekkel	208,8	226	236,3	248	264,4	270,8	275,7	275,2
3 felnőtt 2 gyermekkel	241,9	261,8	273,8	287,4	306,4	313,8	319,4	318,8
3 felnőtt 3 gyermekkel	268,4	290,5	303,8	318,9	340	348,1	354,4	353,8
3 felnőtt 4 gyermekkel	294,9	319,2	333,9	350,4	373,5	382,5	389,4	388,7
Nyugdíjas korúak háztartása
Egytagú	59,6	64,6	67,5	70,9	75,5	77,4	78,8	78,6
Kéttagú	102,7	111,2	116,2	122	130,1	133,2	135,6	135,4
Háromtagú	145,8	157,8	165,1	173,2	184,7	189,1	192,5	192,2
Forrás: KSH

Az élelmiszer-fogyasztás normatív értékét az élelmiszerkosár szereplő mennyiségek alapján kalkulálják. A 2014-es átlagárak alapján egy aktív korú felnőtt kosarának értéke havi 24 ezer forint volt. A különböző korú személyek tápanyagszükséglete eltérő.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) számításai szerint a legfeljebb 14 évesek élelmiszer-normatívája a felnőttekéhez képest 77,8 százalék, a 60 évesnél idősebbeké pedig 88,2 százalék, azaz a 0-14 évesek havi élelmiszer-normatívája 18 636 forint, az időskorúaké pedig 21 127 forint. Így számolva például a két aktív korú felnőttből és két gyermekből álló háztartás élelmiszer-normatívája tavaly havi 85,2 ezer forint volt.

Egy aktív korú felnőtt élelmiszerkosara 2014-ben*
Megnevezés	Havi mennyiség (kg)	Havi érték (Ft)**
Hús, hal és készítményeik	3,4	4 667
Tojás (161 darab/év)	0,5	483
Tej (2,8 és 1,5 százalékos)	7,9	1 964
Sajt, egyéb tejtermékek	2,4	2 219
Zsiradékok	1,4	1 126
Cereáliák	9,0	3 437
Cukor, kakaó, méz	1,2	500
Burgonya	4,0	603
Friss és tartósított zöldség	11,6	4 561
Friss és tartósított gyümölcs	6,5	2 301
Szárazhüvelyes	0,4	233
Fűszerek	-	1 105
Kávé, tea, üdítők	-	755
Összesen	-	23 954
a létminimum-számításnál * 2013-as árakon
Forrás: KSH

A létminimum jelenlegi számítási módszerének egyik sajátossága, hogy az eredményekben - bizonyos tompítottsággal - megjelenik az életszínvonal változásának hatása is. Miközben az élelmiszer-normatíva fix, az élelmiszeren kívüli értékösszeg hatással van az életszínvonal alakulása. Csökkenő életszínvonal mellett a létminimumérték/élelmiszer-normatíva hányados csökken, az életszínvonal javulása mellett pedig nő, hiszen a változatlan normatíva szerinti élelmiszer-fogyasztók többet tudnak költeni egyéb szükségleteikre. Ez az arány 2013 és 2014 között valamennyi háztartástípusban nőtt.

A statisztikusok azt is hangsúlyozzák hogy a létminimum számításának alapja az élelmiszerkosár. Az OÉTI az aktív korú, közepes fizikai terhelés mellett dolgozó férfire adja meg az élelmiszerkosár optimális összetételét és kalóriaértékét, ami napi 2400 kcal. A szükségleteket kielégítő élelmiszerek köre a kosárban tehát nem minimumszintet képvisel. A minimumszámítás követelményéhez úgy igazodik, hogy a konkrét élelmiszerek közül az olcsóbbak kerültek kiválasztásra.

Ez volt az utolsó ilyen számítás, jövőre más jön

A mai bejelentés szerint e kiadvánnyal a KSH befejezte a jelenlegi módszeren alapuló létminimum publikálását, helyette tervezi - új névvel és tartalommal - egy relevánsabb abszolút szegénységi mutató kifejlesztését. Az eddigi megfontolások alapján e megoldások valamelyike valósulhat meg a jövőben:

Az Egyesült Államokban alkalmazott módszer átvétele (létminimum alatt él az, akinek jövedelme kevesebb, mint az élelmiszerre fordított kiadásainak háromszorosa.), "társadalmi minimum" elnevezéssel, az élelmiszerkosár tízévenkénti felülvizsgálata mellett.
Az EU szintjén harmonizált jövedelmi szegénységhez kötött abszolút szám, egy jövedelemalapú érték használata.
A relatív szegénységi küszöb mintájára az átlagfogyasztás 60 százaléka mint küszöbszám alkalmazása.
A 60 százalék analógiájára a jelenlegi módszertan szerint lehet számolni minimumértéket az élelmiszerkosár összegének 60 százalékából kiindulva. A fogyasztott élelmiszer-mennyiségeket ugyanis a jövedelem jelentősen nem befolyásolja, a helyettesíthetőség révén értékösszege viszont függ attól. Így az élelmiszerre fordított összegek érdemben alacsonyabb mivolta kevesebb jövedelmet - akár szegénységet is - feltételez.
Egyéb, az EU ió által meghatározott, a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatában érintettekhez köthető abszolút jövedelmi vagy fogyasztási érték számítása.

A mutató konszenzusos kialakításába a KSH a felhasználók széles körét (kutatók, szakpolitikusok, munkavállalók képviselői) tervezi bevonni.