Magyarországon a létminimum egy felnőtt számára a múlt évben átlagosan 87 351 forint volt, a 2013-as 87 510 forint után − derül ki a KSH friss számításaiból. Az egy főre jutó érték háztartástípusonként az 55,5−87,4 ezer forintos sávban szóródott 2014-ben.
A statisztikusok létminimumon azt az összeget értik, ami biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény − a társadalom fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő − szükségletek kielégítését. A fogyasztáson alapuló és abszolút küszöbnek megfelelő küszöbérték nem az egyetlen − és a gyakorlatban nem is a leginkább használt − mutató, mivel ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is.
A nagyobb család olcsóbban működik
A KSH által számított létminimum értéke 2014-ben 0,2 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit, hasonlóan a 0,2 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-csökkenéshez (2013-ban e két érték 1,8, illetve 1,7 százalék volt).
Az egyetlen felnőttből álló háztartás átlagosan havi 87,4 ezer forintból élt meg a múlt évben, míg két főnek már 152,9 ezer forintra volt szüksége a létminimumhoz. Egy kétkeresős, kétgyermekes családnak havonta 253,3 ezer forint kellett az elfogadható színvonalú megélhetéshez. Az adatok szerint itt is érvényes a méretgazdaságosság, azaz minél több tagból áll a család, annál alacsonyabb az egy főre eső összeg: a két felnőttből és négy gyermekből álló háztartásban fejenként havi 53,9 ezer forint is elegendő.
| Háztartás típusa | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 |
| Aktív korúak háztartása | ||||||||
| 1 felnőtt | 66,3 | 71,7 | 75 | 78,7 | 83,9 | 86 | 87,5 | 87,4 |
| 1 felnőtt 1 gyermekkel | 109,3 | 118,4 | 123,8 | 129,9 | 138,5 | 141,8 | 144,4 | 144,1 |
| 1 felnőtt 2 gyermekkel | 142,5 | 154,2 | 161,3 | 169,3 | 180,5 | 184,8 | 188,1 | 187,8 |
| 2 aktív korú felnőtt | 116 | 125,5 | 131,3 | 137,8 | 146,9 | 150,4 | 153,1 | 152,9 |
| 2 felnőtt 1 gyermekkel | 159,1 | 172,2 | 180,1 | 189 | 201,5 | 206,3 | 210 | 209,6 |
| 2 felnőtt 2 gyermekkel | 192,2 | 208 | 217,6 | 228,3 | 243,4 | 249,3 | 253,8 | 253,3 |
| 2 felnőtt 3 gyermekkel | 218,7 | 236,7 | 247,6 | 259,8 | 277 | 283,7 | 288,8 | 288,3 |
| 2 felnőtt 4 gyermekkel | 245,2 | 265,4 | 277,6 | 291,3 | 310,6 | 318,1 | 323,8 | 323,2 |
| 3 aktív korú felnőtt | 165,7 | 179,3 | 187,6 | 196,8 | 209,9 | 214,9 | 218,8 | 218,4 |
| 3 felnőtt 1 gyermekkel | 208,8 | 226 | 236,3 | 248 | 264,4 | 270,8 | 275,7 | 275,2 |
| 3 felnőtt 2 gyermekkel | 241,9 | 261,8 | 273,8 | 287,4 | 306,4 | 313,8 | 319,4 | 318,8 |
| 3 felnőtt 3 gyermekkel | 268,4 | 290,5 | 303,8 | 318,9 | 340 | 348,1 | 354,4 | 353,8 |
| 3 felnőtt 4 gyermekkel | 294,9 | 319,2 | 333,9 | 350,4 | 373,5 | 382,5 | 389,4 | 388,7 |
| Nyugdíjas korúak háztartása | ||||||||
| Egytagú | 59,6 | 64,6 | 67,5 | 70,9 | 75,5 | 77,4 | 78,8 | 78,6 |
| Kéttagú | 102,7 | 111,2 | 116,2 | 122 | 130,1 | 133,2 | 135,6 | 135,4 |
| Háromtagú | 145,8 | 157,8 | 165,1 | 173,2 | 184,7 | 189,1 | 192,5 | 192,2 |
| Forrás: KSH | ||||||||
Az élelmiszer-fogyasztás normatív értékét az élelmiszerkosár szereplő mennyiségek alapján kalkulálják. A 2014-es átlagárak alapján egy aktív korú felnőtt kosarának értéke havi 24 ezer forint volt. A különböző korú személyek tápanyagszükséglete eltérő.
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) számításai szerint a legfeljebb 14 évesek élelmiszer-normatívája a felnőttekéhez képest 77,8 százalék, a 60 évesnél idősebbeké pedig 88,2 százalék, azaz a 0-14 évesek havi élelmiszer-normatívája 18 636 forint, az időskorúaké pedig 21 127 forint. Így számolva például a két aktív korú felnőttből és két gyermekből álló háztartás élelmiszer-normatívája tavaly havi 85,2 ezer forint volt.
| Megnevezés | Havi mennyiség (kg) | Havi érték (Ft)** |
| Hús, hal és készítményeik | 3,4 | 4 667 |
| Tojás (161 darab/év) | 0,5 | 483 |
| Tej (2,8 és 1,5 százalékos) | 7,9 | 1 964 |
| Sajt, egyéb tejtermékek | 2,4 | 2 219 |
| Zsiradékok | 1,4 | 1 126 |
| Cereáliák | 9,0 | 3 437 |
| Cukor, kakaó, méz | 1,2 | 500 |
| Burgonya | 4,0 | 603 |
| Friss és tartósított zöldség | 11,6 | 4 561 |
| Friss és tartósított gyümölcs | 6,5 | 2 301 |
| Szárazhüvelyes | 0,4 | 233 |
| Fűszerek | - | 1 105 |
| Kávé, tea, üdítők | - | 755 |
| Összesen | - | 23 954 |
| *a létminimum-számításnál ** 2013-as árakon | ||
| Forrás: KSH |
A létminimum jelenlegi számítási módszerének egyik sajátossága, hogy az eredményekben - bizonyos tompítottsággal - megjelenik az életszínvonal változásának hatása is. Miközben az élelmiszer-normatíva fix, az élelmiszeren kívüli értékösszeg hatással van az életszínvonal alakulása. Csökkenő életszínvonal mellett a létminimumérték/élelmiszer-normatíva hányados csökken, az életszínvonal javulása mellett pedig nő, hiszen a változatlan normatíva szerinti élelmiszer-fogyasztók többet tudnak költeni egyéb szükségleteikre. Ez az arány 2013 és 2014 között valamennyi háztartástípusban nőtt.
A statisztikusok azt is hangsúlyozzák hogy a létminimum számításának alapja az élelmiszerkosár. Az OÉTI az aktív korú, közepes fizikai terhelés mellett dolgozó férfire adja meg az élelmiszerkosár optimális összetételét és kalóriaértékét, ami napi 2400 kcal. A szükségleteket kielégítő élelmiszerek köre a kosárban tehát nem minimumszintet képvisel. A minimumszámítás követelményéhez úgy igazodik, hogy a konkrét élelmiszerek közül az olcsóbbak kerültek kiválasztásra.
Ez volt az utolsó ilyen számítás, jövőre más jön
A mai bejelentés szerint e kiadvánnyal a KSH befejezte a jelenlegi módszeren alapuló létminimum publikálását, helyette tervezi - új névvel és tartalommal - egy relevánsabb abszolút szegénységi mutató kifejlesztését. Az eddigi megfontolások alapján e megoldások valamelyike valósulhat meg a jövőben:
- Az Egyesült Államokban alkalmazott módszer átvétele (létminimum alatt él az, akinek jövedelme kevesebb, mint az élelmiszerre fordított kiadásainak háromszorosa.), "társadalmi minimum" elnevezéssel, az élelmiszerkosár tízévenkénti felülvizsgálata mellett.
- Az EU szintjén harmonizált jövedelmi szegénységhez kötött abszolút szám, egy jövedelemalapú érték használata.
- A relatív szegénységi küszöb mintájára az átlagfogyasztás 60 százaléka mint küszöbszám alkalmazása.
- A 60 százalék analógiájára a jelenlegi módszertan szerint lehet számolni minimumértéket az élelmiszerkosár összegének 60 százalékából kiindulva. A fogyasztott élelmiszer-mennyiségeket ugyanis a jövedelem jelentősen nem befolyásolja, a helyettesíthetőség révén értékösszege viszont függ attól. Így az élelmiszerre fordított összegek érdemben alacsonyabb mivolta kevesebb jövedelmet - akár szegénységet is - feltételez.
- Egyéb, az EU ió által meghatározott, a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatában érintettekhez köthető abszolút jövedelmi vagy fogyasztási érték számítása.
A mutató konszenzusos kialakításába a KSH a felhasználók széles körét (kutatók, szakpolitikusok, munkavállalók képviselői) tervezi bevonni.