A jövő évi költségvetés vitája úgy kezdődik meg holnap a parlamentben, hogy a részleteket tartalmazó fejezeti köteteket - vagyis a komplett anyagot - múlt héten pénteken nyújtotta be a kormány. A költségvetési vitára így alig 5-6 hete marad a parlamentnek, holott az OECD jó gyakorlatok ajánlása szerint minimum két hónap, de ideális esetben három hónapra van lenne szükség a tisztességes költségvetéshez - mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője a "Civilek a költségvetésről" projekt részeként tartott sajtótájékoztatón. A tervek szerint a 2016-os költségvetést a programban résztvevő 16 civil egyesület véleményezi a saját szakmai szempontjai szerint. A civilek a költségvetésről elnevezésű programot a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) hívta idén életre, azzal a céllal, hogy a 2016-os költségvetés vitáját kiemelje a parlamenti diskurzusból és azt szélesebb vitává tegye.

A 2016-os költségvetés fő üzenete az adóterhek csökkentése, illetve a családi adókedvezmény kiterjesztése - mondta Farkas Zsombor, a Gyerekesély Egyesület képviselője. A családi adókedvezményről tudni kell, hogy az a magasabb jövedelmű családokhoz csoportosít át jövedelmeket. Ez önmagában fontos és támogatható cél, ám nem mindegy, hogy milyen csoportokat támogat a kormány. Az adókedvezmények növekedése az érem egyik oldala, a másik oldalon a szegényebb családok támogatása nem változik: a családi pótlékhoz továbbra sem nyúl a kormányzat, holott a szegénységben élő családok számára ez az egyik legfontosabb bevétel. 2008 óta a családi pótlék összege nem változott - vagyis az 20-25 százalékot veszített reálértékéből.

A gyesnek az összege sem emelkedik - a gyes összege a mindenkori nyugdíjminimum összegével egyezik meg, vagyis 28 500 forint. Ennek tükrében a Gyerekesély Egyesület a családi adókedvezmény újragondolását, esetleg a negatív adó bevezetését javasolja. A javaslataik között szerepel, hogy a családi adókedvezmény mértéke kevésbé függjön a gyerekszámtól. Az egyesület szerint ideje lenne a lenne a családi pótlék emelésének. A szegényebb családoknak jelentős az érintettsége a közmunkában: a közfoglalkoztatásra a kormány jövőre már 340 milliárd forintot költ, miközben a program az elsődleges célját, a résztvevők munkaerőpiacra való visszavezetését nem teljesíti - vélekedett Farkas Zsombor.

Mire költik a Paks-2 pénzét?

2016-ban a költségvetésből 113 milliárd forintot fordítanak a Paks II. Zrt feltőkésítésre, ez négyszerese az idei támogatásnak - mondta Koritár Zsuzsa, az Energiaklub tanácsadója, ám ennél több nem derül ki a költségvetés indoklásából. Az idén 28 milliárd forintot kapott a paksi projektcég - a közérdekű adatigénylésekből tudható, hogy ebből a forrásból még nem került kifizetés az orosz beruházóhoz.

Az Energiaklub információ szerint az idei keretből engedélyezésre hét milliárd, a beruházás előkészítésre 6 milliárd forintot, kommunikációra 857 millió forintot költenek. Az idei 28 milliárd és a jövő évi 113 milliárd forint nem része a 12,5 milliárd eurós, vagyis 3750 milliárd forintos beruházási keretösszegnek, az ezen felül értendő - mondta Koritár Zsuzsa, vagyis szerinte már nem áll meg az ígéret, hogy a projekt belefér a tervezett 12,5 milliárd eurós keretbe. Nyilvánosságban elhangzottak már olyan konkrét beruházási ötletek, mint a kalocsai híd építése, amelyek tovább növelik a járulékos költségeket - tette hozzá az Energiaklub szakértője.

A egyetemisták kétharmada saját maga fizeti a költségeit

A jó hír a 2016-os költségvetésben, hogy a felsőoktatás támogatása nem csökken tovább, igaz vissza sem kapja a korábbi években elvett összegeket - mondta Lukács András, az Oktatói Hálózat képviselője. Az elvonások következtében a felsőoktatás költségvetési szempontból rosszabb helyzetben van mint volt 2009-ben, ebből arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a kormány nem tekinti stratégiai ágazatnak a felsőoktatást - vélekedett Lukács András. Az állam igyekszik kivonulni a felsőoktatás finanszírozásából - a támogatások helyett a saját bevételek arányát növeli. A felsőoktatásban általában a bevételeiknek kétharmadát kell előállítaniuk, vagyis az egyetemisták kétharmada saját magát finanszírozza. Egyetlen kivétel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem: itt a támogatások aránya 58,4 százalék, a saját bevételeké 42 százalék, igaz, ezen bevételeknek is lehet állami forrása.

A Kutatási és Innovációs Alap a cégek befizetéseiből gazdálkodik, akik jövőre összesen 70,6 milliárd forintot fizetnek be, ezt pedig 7,7 milliárddal kiegészíti a kormány. Ugyanakkor az állam ugyanezzel a mozdulattal 17 milliárd forintot el is von az alaptól - amit a költségvetésbe kell befizetni - bár az indoklás szerint ezen pénzeket is kutatási kiadásokra fordítják - mondta Lukács András, hozzátéve, hogy ennek az indoklása nincs részletesen kifejtve.

A jövő évi költségvetésből is kiviláglik, hogy az állam a rendelkezésre álló forrásokból nem egyenlő módon finanszírozza a közoktatást és ezáltal nem biztosítja a gyerekek közötti esélyegyenlőség megvalósulását - mondta Daróczi Gábor, a Romaversitás Alapítvány ügyvezetője és az Esélyt a hátrányos helyzetű gyerekeknek Egyesület (CFCF) képviselője . A PISA vizsgálatok szerint a magyar diákok rosszabbul teljesítenek uniós társaiknál, ráadásul más kutatások arra is rávilágítottak, hogy a magyar közoktatás nemhogy csökkentené a hátrányos helyzetű gyereke lemaradását, hanem konzerválja vagy épp növeli azt.

Az állam intézményekre vonatkozó adatok nem nyilvánosak, ugyanis a közoktatást lenyelő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) mind a mai napig nem tud megfelelni a rá szabott adatszolgáltatási feladatoknak, így az sem tudható, hogy a KLIK idei vagy akár a jövő évi költségvetése elegendő lesz-e feladatai ellátásra vagy sem - vélekedett a szakértő. Nem biztosítható a közpénzekkel való hatékony gazdálkodás, ha épp a hatékonyság növelésére létrehozott szervezet nem tud a működésről adatokat szolgáltatni. Az alapítvány más kutatásaiból tudható, hogy a civil, egyházi és állami iskolák finanszírozása nem egyelő; a civil szervezetek által fenntartott iskolák 2012-ben 19,8, 2013-ban 13,6 milliárd forinttal kevesebb támogatást kaptak ugyanazért a feladatért mint az egyházi iskolák. A cél nem az egyházi fenntartású iskolák finanszírozásnak csökkentése, hanem a más fenntartók által üzemeltet iskolák támogatásának növelése. Ezért a CFCF és a Romaversitas azt javasolja, hogy a 2016-os költségvetés szüntesse meg a különböző iskolafenntartók közötti megkülönböztetést - hangsúlyozta Daróczi Gábor.