Az Egyesült Államok vetette fel még áprilisban, hogy a legnagyobb nemzetközi cégek adóoptimalizáló (vagy épp adóelkerülő) gyakorlatai ellen egy világszintű közös fellépésként egységessé kéne tenni a társasági adó effektív minimumát. Majd májusban a Joe Biden vezette adminisztráció pénzügyminisztere, Janet Yellen azt is egyértelművé tette, hogy 15 százalékos minimumadót vetnének ki a cégek bevételeire, amit a világ hét legnagyobb nyugati típusú gazdaságát tömörítő G7 csoport - többek között Francia- és Németország, valamint Japán és az Egyesült Királyság - is támogat. A terv lényegében azt jelentené, hogy egy cég, ha alacsonyabb adókulcsú országban is folytatja tevékenységét, mindenképpen ki kellene fizetnie a 15 százalékhoz mért különbözetet a globális tao-t elfogadó országokban, valamint az adózáskor nem nominális kulcsot néznek, hanem az adóalapcsökkentő-kedvezmények utáni tényleges befizetések alapján jönne a sarcolás.

Magyarország több szempontból adóparadicsom a vállalkozások számára: névlegesen 9 százalékos a társaságiadó-szint, de a különböző kedvezményekkel - például sporttámogatás, kormányzati kedvezmények, munkahelyteremtési vállalások révén - ezt nagyjából 5 százalékig lehet csökkenteni. Az Orbán-kormány gazdasági modelljének az alacsony tehernek fontos szerepe is van, mert ez hoz ipari termelői kapacitásokat Magyarországra közvetlen tőkebefektetések formájában. Nem is meglepő, hogy a Pénzügyminisztérium és maga Orbán Viktor miniszterelnök is jelezte, hogy nem támogatják a Biden-féle, az amerikai érvelés szerint az adóelkerülést gátló, igazságosabb adórendszert, hiszen az a magyar gazdaságot hátrányosan is érintheti. Érdekesség, hogy a Pulzus Kutató reprezentatív felmérése szerint a magyarok közel 70 százaléka valamilyen megfontolásból támogatja a globális minimumadóra vonatkozó javaslatot és inkább az amerikai állásponttal ért egyet.

Kapcsolódó

A magyar adószakmának sem tetszik

A globális minimumadóról egyeztetett az adószakma, az Adó-Tanácskozás online ülésén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a 15 százalékos minimumadó bevezetése nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió versenyképességét veszélyeztetné - tájékoztatta Izer Norbert, a PM adóügyi államtitkára.

Akár már idén nyáron döntés születhet a globális minimumadóról - szögezte le a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, aki szerint a nagyhatalmak által támogatott újfajta adóra a legjobb választ a magyar adószakmával együttműködve, közösen lehet adni; ezért volt szükség az Adó-Tanácskozás összehívására, amelyen a legnagyobb ügyfélkörrel és tapasztalattal bíró tíz adótanácsadó cég, hét szervezet és a közgazdasági egyetem képviselői vettek részt.

A most kivételesen online összeülő grémium egyetértett abban, hogy a globális minimumadó esetleges bevezetése nemcsak az adózást, hanem a gazdaság- és befektetéspolitikát is jelentősen befolyásolja világszerte - hangsúlyozta az államtitkár.

A tanácskozáson elhangzottak azt mutatták, hogy a hazai cégvilág úgy ítéli meg: az, hogy június 5-én a világ vezető hatalmai, a G7-ek megállapodtak arról, hogy 15 százalék legyen az adómérték, olyan, mint amikor egy még tervezés alatt lévő építkezésen elsőként a ház színéről döntenek, de úgy, hogy még a szerkezet sincs meg.

Ugyan a globális minimumadó mértéke már megvan, de a végleges szabályok még messze nincsenek kész, és számos olyan elem van, amelynek alakítása kulcsfontosságú. Így például nagyon nem mindegy, hogy milyen adók vehetők figyelembe a számítások során, milyen adóalapon kell azokat alkalmazni, milyen kivételek, illetve átmeneti szabályok kerülnek majd elfogadásra. Magyarország esetében például fontos kérdés, hogy a minimumadóba a helyi iparűzési adó beszámítható-e - jegyezte meg Izer Norbert.

A résztvevők álláspontja szerint egy olyan javaslatra lenne szükség, ami rugalmasan tudja kezelni az adórendszerek eltéréseit. Ha ez nem sikerül, az OECD jelenlegi javaslata nemcsak a magyar vállalkozásokat érinti hátrányosan, hanem bármelyik, a globális adózással érintett országban működő cégre hátrányosan hathat, és a Pénzügyminisztérium elemzése alapján ez még a legmagasabb adókulcsot alkalmazó országokra is igaz, náluk is legalább minden ötödik vállalkozás ténylegesen a számviteli nyeresége 10 százalékánál kevesebb adót fizet - emelte ki Izer Norbert.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az OECD, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet még 2019-ben kezdte meg egy globális minimumadó-szabályozás keretrendszerének kidolgozását.

Az alapgondolat eredetileg az volt, hogy az államok egységes szabályok mentén adóztassák meg a digitális óriásvállalatokat, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a tech-óriások a töredékét fizetik annak az adónak, amit egy helyben működő, mondjuk gyártóvállalkozás fizet, vagyis az eredeti cél az volt, hogy ott történjen adózás, ahol értékteremtés, valós tevékenység, fogyasztás van.

A folyamat azonban menet közben más irányt vett. Az óriáscégek igazságos adóztatása helyett a fejlett gazdaságok most azon munkálkodnak, hogy egy minimum adószintet határozzanak meg a társasági adózásban - mondta.

Izer Norbert szerint az olyan országok, mint például Magyarország, valamint a régió több tagállama, amelyek évek kemény munkájával és a gazdaságfehéredés terén elért eredményeknek köszönhetően alacsony adókat vezettek be, a jelenlegi globális minimumadó javaslat - módosítás nélküli - elfogadása esetén elveszítenék előnyüket azokkal az országokkal szemben, amelyek nem az adócsökkentés útját járják.