A kormány indítványa november végén érkezett, az előadóbíró már elkészítette határozat-tervezetét, és a téma szerepelni fog az Ab január utolsó hetében tartandó ülésének napirendjén - tette hozzá. A főtitkár arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy pontosan mikor lesz döntés.

Mint mondta, általában egy ügyben akkor születhet meg az Ab határozata, amikor az előadóbíró által készített tervezet alapján az alkotmánybírák többségi véleményt alakítanak ki. Ehhez pedig sok esetben több ülésen is meg kell vitatni a felmerült alkotmányjogi problémákat.

Alkotmányértelmezésre irányuló indítványnál az Ab nem jogszabályt semmisít meg, hanem az alaptörvény rendelkezését értelmezi konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből. Ebben az ügytípusban a törvény nem szab határidőt az Ab-nek.

A kormány indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltoztatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését.

A kormány indítványa felveti többek között a gazdasági erőfölénnyel visszaélés kérdését és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerződések jogszabály útján.

Az indítvány emlékeztet arra: az Ab egy 1991-es határozatában megállapította, hogy kivételes esetben az állam már megkötött szerződések tartalmát is meghatározhatja, különösen hosszú távú szerződések esetén, ahol fennáll annak veszélye, hogy a szerződéskötéskor nem látott olyan változások zajlanak le, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyek tudatában nem kötöttek volna szerződést.

A Kúria polgári kollégiuma december 16-ai ülésén jogegységi határozatban mondta ki többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem tekinthetők érvénytelenek. A határozat indoklása kitér arra is, hogy a tartós hitelezési jogviszonyban a szerződéskötést követően olyan változások állhatnak be, amelyek a szerződés gazdasági-kockázati egyensúlyát utólag felboríthatják, és súlyos aránytalanságokat okozhatnak. Ha a felek a szerződés módosításával ezeket közösen nem orvosolják, a szerződésekbe való utólagos beavatkozás válhat szükségessé.

A Kúria szerint azonban bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthatja a szerződéseket. A társadalmi méretű változásoknak a szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit az egyes peres eljárások keretei között szinte lehetetlen kielégítő módon megoldani. Az ilyen társadalmi problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is.

A kúriai döntés után nem sokkal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormánynak tovább kell dolgoznia a devizahitelesek érdekében, célja a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetése a hazai pénzügyi rendszerből, de még várják az Európai Unió Bíróságának döntését. A luxembourgi székhelyű testület a Kúria egy évvel ezelőtti indítványa alapján az egyoldalú szerződésmódosításokkal összefüggésben határoz várhatóan a következő hónapokban.

Akkoriban Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára azt közölte: a kormány ismét tárgyalhat a devizahitelesek megsegítését célzó különböző gazdasági modellekről. Mint mondta: a problémát sem a bankok, sem az ügyfelek érdekképviseletei, sem a bíróságok nem tudták megoldani, így a kormányra maradt ez a feladat.