Januártól legalább 13,5 milliárd forint értékben indulnak pályázatok a kutatás-feljesztés-innováció területén - jelentette be Cséfalvay Zoltán a Napi Gazdaság innovációs konferenciáján. Az államtitkár szerint a januárban kiírandó pályázatok három súlyterületét a nagyvállalatok, az induló és már működő kisvállalkozások segítése, illetve a vállalkozások európai versenyre való felkészítése jelenti. Az innovációs alap leterheltsége ugyanakkor továbbra is magas, kintlevőségei mintegy 32 milliárd forintot tesznek ki, a kintlevőségállomány az államtitkár szerint 2014-ig futhat ki.

Ugyanakkor Cséfalvay szerint arra is látszik esély, hogy a jövő évre rendelkezésre álló új pályázati összeg nagyobb legyen: kormány előtt fekvő növekedési program tárhat fel tartalékokat erre a célra, a januári kiírásokhoz hasonló, tízmilliárdos nagyságrendben. Jelenleg a pályázatok "csiszolása" zajlik, az államtitkár szerint a konstrukciókat a gazdasági szereplőkkel közösen dolgozzák ki.

A magyarországi innovációs politka helyzetét egyrészt az európai színtér, másrészt a kormány által örökölt helyzet határozza meg Cséfalvay szerint. Az államtitkár szerint az uniós szakpolitikának ez az egyetlen területe, ami nyertes, minden más területen vagy szinten maradnak vagy csökkennek a források. A mostani 53 milliárd euróról 80-ra emelkednek - folyó áron 87 milliárd euró lesz a kutatás-fejlesztési-innovációs (kfi) támogatási összeg, amely európai színtéren elérhetővé válik a Horizont 2020 programban. Ehhez 60 milliárd euró strukturális alapokból elérhető (infrastruktúrafejlesztési) forrás társul. A kfi-források 87 milliárd eurós összege azonban teljesen nyílt versenyben érhető el, a kiválasztás egyetlen szempontja a kiválóság.

Cséfalvay elmondta, az alap tarthatatlan finanszírozási rendszert örökölt, a kormányváltáskor 200 milliárd forintos kötelezettségállományt görgetve maga előtt. Ezért 2010-ben és 2011-ben nem volt lehetőség új pályázatok kiírására, az alapból a korábban megítélt projekteket fizették ki, és nagyrészt jövőre is ez lesz a helyzet.

Az innovációs járulék rendszerének megváltoztatása az államtitikár szerint lehetővé teszi, hogy a korábbi kiskapu bezárását, azaz olyan összegek leírásának kiküszöbölését, amelyek mögött nem állt valós kutatás-fejlesztés vagy innovációs tevékenység. A járulékból származó 20 milliárd forintos összegből ez 7-10 milliárd forintot tehetett ki. Jövő év január elsejétől továbbra is leírható a társasági adóalapból a kedvezmény, azonban valamennyi nagy- és középvállalat köteles befizetni az innovációs járulékot - akár végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, akár nem - az ebből származó jövő évi bevételt 46 milliárd forint közelébe várja a kormány.

Több pénz jut ipari alkalmazásokra

Az európai támogatások három nagy területre koncentrálódnak: az egyik a tudományos kiválóság, külön emelkedik az Európai Kutatási Tanács forrása (amelynek pályázatain a magyar kutatók általában nagyon jól szerepelnek). Ide tartozik a növekvő forrású Marie Curie-pályázat, illetve másik fontos terület az ipari alkalmazások támogatása. Cséfalvay Zoltán szerint a 2013 utáni tervezési időszakban ismét erősödik majd az utóbbi területre összpontosuló támogatási összeg (korábban 40 százalék jutott ide, a 2013-ig tartó keretprogramban azonban már csak 25 százalék, ez nőni fog). A 2013-ig tartó keretprogramban 160 millió eurónyi támogatást sikerült a magyar kutatóknak Magyarországra hozni, ez az összes kifizetett támogatás 0,8 százaléka, ami éppen megfelel Magyarország EU-s GDP-hez való hozzájárulásának. Észtország azonban súlyához képest háromszoros forrásokat képes bevonni a területre, e szint elérése az államtitkár szerint Magyarország számára is az egyik legfontosabb cél lehet.