Az idén talán a szokásosnál is nagyobb a bizonytalanság a költségvetés összeállításánál - mondta Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke a 49. Közgazdász-vándorgyűlésen, Pécsett. Hozzátette: nem tudjuk, milyen lesz a világgazdaság, hogyan fog mindez Magyarországra hatni. Járai az elmúlt éveket elemezve elmondta: Magyarország költségvetési fegyelme az EU-ban a legrosszabb, 2004 óta - vagyis teljes uniós tagságunk ideje alatt - folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt állt, ilyen állam nincs még egy az EU-ban. Olyan ország sincs, amely az elmúlt esztendőkben a konvergenciaprogramokból soha semmit nem teljesített.

Világossá vált, hogy a költségvetés mozgástere minimális, hiánynövelésre, anticiklikus gazdaságpolitikára nincs lehetőség, csak a deficit és az államadósság csökkentése maradt csak, mint járható út. Bár a világgazdaság növekedése ugyanúgy 4 százalék lesz, mint az idén, struktúrája más lesz. A számunkra releváns térségben nagymértékben lassul a növekedés, az eurózónában 2,6 százalék után jövőre 1,5 százalék várható, míg Németország csupán 1,3 százalékra fékezhet. Aláhúzta: pénzügyi válságban van az eurózóna, nehéz megmondani, mi lesz a kimenete, de sok jót nem várhatunk.

Kapcsolódó

Járai elmondta: azok a hazai egyedi intézkedések, amelyek a 2011-es költségvetés kiegyensúlyozásához hozzájárultak - magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása, különadók -, jelentős bizonytalanságot okoztak a gazdaság más területein. Ezek a módszerek kimerültek, csak a rendkívül fegyelmezett költségvetési politika, deficit- és államadósság-csökkentés maradt. E követelménynek a 2012-es költségvetési terv nagyjából megfelel, a benne foglalt makropálya - 1,5 százalékos GDP-növekedéssel, a lakossági fogyasztás stagnálásával, 4,2 százalékos inflációval, 8,4 százalékos exportnövekedéssel - reális, nem áll messze a valóságtól.

Kizárólag az külpiacokban bízhatunk

Járai szerint a kiviteli prognózison el lehet vitatkozni, hiszen Németországra lassulás vár, de csak a Mercedes egy százalékkal növelheti a GDP-t és 3 százalékkal az exportot. Azok, akinek lehetősége lesz előtörleszteni, vagy segíteni a rokonságot ebben, visszafogják fogyasztásukat, a béremelés hatását pedig a svájcifrank-árfolyam semlegesíti - ezért várható a nulla százalékos lakossági fogyasztásnövekedés.

A GDP-növekedést kizárólag az export hajtja, hiszen a belső növekedésre 2012-ben sem számíthatunk. A svájci frank, a romló lakossági bizalom és csökkenő lakossági kereslet, illetve a restriktív monetáris politika sem segíti a növekedés felgyorsítását - mondta Járai. Hozzátette: az EU-pénzek jobb felhasználása, az Új Széchenyi Terv forrásainak hatékonyabb elosztása, a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése viszont némi többletet hozhat GDP-téren.

Az állami újraelosztás mértéke továbbra is nagy, nem olyan tempóban csökken, mint kellene, hiszen nálunk ennek GDP-arányos mértéke 50 százalék körül van, míg a velünk versenyző országokban 40 százalék. Járai szerint pozitív, hogy nő a költségvetés tartaléka, ez jövőre 1,3 százalékra rúghat. Az is pozitív, hogy több szcenárióban készült a költségvetés. (Vészforgatókönyv nincs, egy reális és egy optimista készült, vagyis a kormány a jelek szerint nem számít a válság súlyosbodására. A szerk.)

Vannak belső előkészítetlenségek, rengeteg költségvetési tervezett bevétel és kiadás nincs még jogszabállyal alátámasztva - mondta Járai hozzátéve, hogy ez általában minden évben így van. Az Állami Számvevőszék szerint az emiatti bizonytalanság nem nőtt. Járai hangsúlyozta: strukturális reformok nélkül a költségvetési kiadásokat nem lehet már tovább csökkenteni. Hozzátette: a kockázatok olyan jelentősek, hogy ezek ellensúlyozására tovább kellene növelni a tartalékokat, adóbevételeket.

A KT elnöke szerint alapvetően pozitív lesz a makrohatása a költségvetésnek. Magyarország kikerült a közvetlen válságövezetből, hacsak nem lesz még egy, a Lehman Brothers összeomlásához hasonló esemény, bár egy ilyen helyzet felkészültebben érné hazánkat - vélekedett Járai.

Hangsúlyozta: az előreláthatóság, kiszámíthatóság hiánya továbbra is alapkérdés a magyar gazdaságban, márpedig az egyensúlyt biztosító lépések más területen bizonytalanságot eredményeznek - például a gyógyszerkassza visszavágása az egészségipart hozza bizonytalan helyzetbe.

Mindent összevetve ezen az úton kell mennünk, még legalább három évig - fogalmazott Járai.