Egy kormányrendelet szerint a járóbeteg-szakellátásban 2024. március 1-től bevezetik a digitális időpontfoglalási rendszert, ami lehetővé teszi, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren (EESZT) keresztül a járóbeteg-szakellátás betegfogadási időpontjait a szolgáltató közzétegye.

A koronavírus-járvány óta képtelenek a szakrendelők és a kórházak is utolérni magukat a betegellátásban. Hiába költöttek a büdzséből a várólista csökkentésre több tízmilliárd forintot, ebből alig érezhető valami.

Megkérdeztük, hogy a járóbeteg szakellátásban milyen hosszúak jelenleg a várólisták, ám a Belügyminisztérium (BM) csak annyit válaszolt:

a várakozási idő mértéke intézményenként és szakrendelésenként eltér.

A napokban derült ki, hogy például Szigetszentmiklóson a rendelőintézetben már hat szakrendelésre nem lehet erre az évre időpontot foglalni. Június elején szakorvoshiány miatt már kilenc hónapot kellett várni egy ultrahangra a szigetszentmiklósi rendelőintézetben, és ekkor az ultrahangon kívül néhány további szakvizsgálatra sem lehetett már időpontot foglalni, a lista augusztusban tovább bővült – írja a Telex.

Jelenleg hat szakrendelés időpontjai „beteltek”:

  • a gasztroenterológiára;
  • a kardiológiára;
  • az ortopédiára;
  • a szemészetre;
  • a tüdőgondozóba;
  • vagy az ultrahangra sem 2023-ra már időpontot foglalni.

Jön a digitális időpontfoglalás

A Belügyminisztérium érdeklődésünkre azt írta: a jövő évben induló Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) rendszer célja, hogy az eddig gyakran papíralapú és ad hoc időpont foglalási folyamatokat felváltsa a digitalizált betegút-irányítás, ami a páciensek számára egy átláthatóbb ellátási rendszert, az ellátó szakorvosok és szakdolgozók számára – a szervezettebb munkarend mentén – egyenletesebb terhelést tesz majd lehetővé.

Az EgészségAblak applikáció időpontfoglaló funkciójának segítségével a szakellátások időpontjai bármikor és bárhonnan foglalhatók lesznek, ezzel nagymértékben nő a szakrendelők elérhetősége. Valamint megszűnnek az olyan időrabló tényezők, mint a felesleges telefonálgatás, a betegek pedig előre informáltan, tervezetten érkezhetnek az adott szakrendelésre. Továbbá a rendelésekre vonatkozó várakozási idő minimálisra csökkenhet a betegek számára – válaszolta a szaktárca.

Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter szerint az intézkedésnek semmilyen hatása nem lesz az ellátás minőségére, hiszen az egészségügy alapproblémáihoz nem nyúl hozzá. A szakemberhiányt és a forráshiányt nem fogja megoldani a digitális időpont foglalás – mondta az ATV-nek.

Nyáron lassan csökkennek a kórházi várólisták

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) áprilisban kaptuk meg az akkor hivatalos műtéti várólista adatokat: közel 40 ezren várakoztak valamilyen beavatkozásra.

A top háromban:

  • a szürkehályog-műtétre jelenleg 11 494 -en várnak, áprilisban 12 859 várakozó volt;
  • térdprotézis műtétre jelenleg 10 568-an, áprilisban 11 476-an;
  • csípőprotézis műtétre jelenleg 6456-an, áprilisban pedig 7424-en vártak.

A top három várólista sorban 28,5 ezernél is többen betegnek kell türelmesnek lennie, áprilisban 32 ezren voltak a három leghosszabb műtéti várólistán.

A új kormányrendelet szerint a digitális időpontfoglalás azokban a szakrendelőkben lesz kötelező, amelyek a járóbeteg-szakellátást legalább heti 300 vagy több órában biztosítják és legalább öt szakmában működtetik.

A jogszabály-módosításban azt írják: az időpontokat a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, a beutalóval igénybe vehető ellátások esetén a beutaló orvos, beutaló nélkül igénybe vehető ellátások esetén a beteg háziorvosa vagy kezelőorvosa jegyezheti elő.

A digitális időpontfoglalási rendszer működtetése 2024. március 1-jétől kötelező, a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.

A rendeletben kitérnek arra is, hogy a néhány szakmás kisebb, illetve a több óraszámú, de 1-2 szakmában működő intézményekben nem lesz kötelező a járóbeteg szakrendeléseken a digitális várólista.

Jövő márciustól az EESZT digitális időpontfoglalási rendszerén lehet majd a beutalóval és a beutaló nélkül igénybe vehető szolgáltatásokra időpontot foglalni.

A digitális időpontfoglalási rendszerben a beteg számára az időpontfoglalást:

  • a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató;
  • a beutalóval igénybe vehető ellátások esetén a beutaló orvos;
  • beutaló nélkül igénybe vehető ellátások esetén a beteg háziorvosa vagy kezelőorvosa végzi.

Ha valamiért a lefoglalt időpont módosul vagy törölni kell, arról az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles tájékoztatni a beteget. Az időpont módosításáról vagy törléséről az intézmény vezetője dönt.

És a betegeknél is, ha valami közbejön és mégsem tud elmenni az előre egyeztet időpontjára, kötelessége lemondani azt vagy a módosítását kérni.

Töredezett a betegellátó rendszer

Magyarországon az egyes földrajzi területek között a lakosság egészségügyi ellátásában jelentős különbségek mutatkoznak. Egyes megyékben kisebb az elérhető szakellátások mértéke, komplexitása, mint másokban, illetve különbségek megyéken belül is jelentkezhetnek – ezt tartalmazza a tanulmány, amit az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) készített.

A járóbeteg-szakellátás 80 százalékát vidéken a klinikai központok, az irányító megyei intézmények és az irányított kórházak végzik, tehát a lakossághoz közeli ellátások jelentős része most még a kórházakban centralizálódik.

A tanulmány szerint

a terület ellátásáért felelős kórháztól szervezetileg függetlenül működő területi szakrendelői hálózat napjainkban csupán Budapesten és Pest megyében maradt fenn.

A Belügyminisztérium egyébként az új digitális időpontfoglalási rendszerrel kapcsolatban augusztus 12-ig várja az észrevételeket. Kerestük a szakrendelői várólistákkal kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamarát, és a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetséget is, de egyelőre nem reagáltak a megkeresésükre.