Javította előrejelzését a Pénzügykutató Zrt.

A 4 százalék körüli lendület európai viszonylatban is jó, az eurózónában 2,2, Németországban 2,3 százalékos növekedést jeleznek előre - mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója az MTI beszámolója szerint.

A növekedést a kedvező világgazdasági környezet mellett az uniós források gyorsított felhasználása, illetve megelőlegezése táplálja, de szerepet játszik benne a laza költségvetési és jövedelempolitika, valamint a gazdaságélénkítő monetáris politika. (Szerdán hasonló GDP-prognózist adott a GKI is.)

A növekedés fő húzóereje idén is a fogyasztás marad. A belső kereslet felpörgése ugyanakkor idén sem emeli jelentősen az inflációt, éves átlagban 2,3 százalékos lehet, bőven a 3 százalékos célérték alatt. A beruházások tavaly 16,7 százalékkal nőttek, 2018-ra a beruházások további 9 százalékos növekedését prognosztizálják

A keresetek további jelentős, bár a tavalyi 13 százaléknál lassabb növekedés várható, a fokozódó munkaerőhiány miatt folytatódnak a béremelések. A munkanélküliség tovább csökken, ami rekord alacsony 3,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelenhet 2018-ban. A jelenlegi folyamatok mellett a foglalkoztatottság elérte a határát, a további gazdasági növekedés legfőbb akadálya a megfelelően képzett munkaerő hiánya lehet - hangsúlyozta Várhegyi Éva.

Előbb-utóbb a "hátország" kimerül

A Pénzügykutató Zrt. előrejelzése szerint az alapkamat 2018 végéig marad 0,9 százalék, a bankközi kamatok 0 százalék körüli szinten maradnak. A negatív betéti kamatokon a jegybank idén sem változtat, ami kedvez a hitelezésnek. A hitelkiáramlás ugyanakkor még nem jelent túlzott eladósodást a lakosságnak, mivel a törlesztések meghaladják a hitelfelvételek összegét.

A gazdaságélénkítés lehetőségei kimerülni látszanak, mind a költségvetés, mind a monetáris politika oldaláról.

A belső kereslet erősödése miatt 2018-ban tovább mérséklődik az külkeraktívum, így a folyó fizetési mérleg többlete 2,3 milliárd euróra, a GDP 1,8 százalékára csökkenhet. A tőkemérleget azonban még mindig erősítik az uniós transzferek, így a külső finanszírozási képesség elérheti az 5,6 milliárd eurót, a GDP 4,3 százalékát. Az évek óta magas finanszírozási többlet javítja a külső adósságmutatókat és mérsékli az ország sérülékenységét, ám egyúttal azt is tükrözi, hogy a magyar gazdaság fejlődése még mindig elmarad attól a lehetőségtől, amit a jelentős mértékű uniós forrásbevonás lehetővé tenne.

Neményi Judit, kutató a költségvetés legnagyobb kockázatának nevezte, hogy bármilyen kormány kerül hatalomra, az uniós források 2020-ra prognosztizált kimerülése elvesz a lehetőségekből. A magyar gazdaság potenciális növekedési lehetőségei felett teljesített tavaly, a jövőben ehhez nem lesznek többletforrások - mondta a kutató.