A megnövekedett számú online banki csalások óriási kihívások elé állították a pénzügyi szereplőket és a magánszemélyeket egyaránt. Az elektronikus csaló tranzakciókkal kapcsolatos legnagyobb probléma legtöbbször az idő, ugyanis, ha nem elég gyorsan reagálunk egy átverésre, akkor csak futhatunk a pénzünk után.

Eddig így volt, augusztustól azonban jelentős változás jöhet egy új törvény hatására, amely röviden összefoglalva azt a célt szolgálja, hogy a visszaélést elszenvedő ügyfelek pénzét időben „blokkolni” lehessen. Augusztustól lép életbe az újfajta bejelentési, zárolási eljárás – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

  • Elsőként a csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozóhatóság értesíti az ügyfél számlavezető bankját. Ezt követően a számlavezető bank tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját, akinek a pénz átutalásra került a következőkről: az értesítés ténye, a fizető fél és a kedvezményezett neve és számlaszáma, a fizetési művelet pénzneme, összege és időpontja.
  • Ezzel a folyamattal párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a NAV pénzügyi információs egységének, valamint adott esetben a számlákat is felfüggesztik.

Beindultak a betonkeverők

Július 15-én tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a májusi építőipari termelési adatokat. Az egy évvel korábbihoz képest 7,2 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest pedig 3,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.

Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 11,2, az egyéb építményeké 1,1 százalékkal bővült. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 3,8 százalékkal kisebb volt az áprilisinál.

Nyoma sincs a drágulásnak az építőanyagoknál, vagyis szerencsés csillagzat alatt indult el a kormány új  otthonfelújítási támogatása. A programmal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat korábbi cikkünkben gyűjtöttök össze.

Az Újház Zrt. adatai szerint a szerkezetépítő-, azaz új építések indulásakor leginkább használt anyagok forgalma 38 százalékkal növekedett a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, miközben ebben az árucsoportban az árak 10,5 százalékkal mérséklődtek. Mindez alátámasztja a KSH adatait, amiből az építési piac várható felfutása rajzolódik ki.

A lakossági beruházások kezdenek felpörögni, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakáshitelek is csúcsra járnak, valamint az építőanyag-kereskedelem forgalmi adatain is látszik a növekedés.

Ez a hét is sűrű lesz, fontos adatok jönnek

Hétfőn közli a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének június végi részletes adatait. Az előzetes adatok szerint a költségvetés júniusban 107,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. A hatodik hónap végéig az államháztartás központi alrendszere 2 656,4 milliárd forintos hiányt halmozott fel, ezen belül:

  • a központi költségvetés 2 640,1 milliárd forint hiánnyal;
  • az elkülönített állami pénzalapok 145,6 milliárd forint többlettel;
  • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 161,9 milliárd forintos hiánnyal zárták az év első felét.

Ahogy arról májusban beszámoltunk, már áprilisban sikerült 3,2 százalékkal meghaladni a teljes éves költségvetési hiánycélt, így érdekes lesz látni, hogy most a féléves adatok hány százalékos mínuszt mutatnak majd a büdzsében.

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart. A legutóbbi, júniusi ülésen a testület 25 bázisponttal 7 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb. A döntés értelmében a kamatfolyosó alsó széle, az egynapos (O/N) betéti kamat 6 százalékra, míg felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 8 százalékra mérséklődött. Elemzők szerint 25 bázispontos csökkentés jöhet ebben a hónapban is.

Lassított a jegybank, de nem állt megTovábbra is a dezinflációra és az árstabilitás fenntartható elérésére kell fókuszálnunk – hangsúlyozta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntést ismertető háttérbeszélgetésen.„Hónapról hónapra felülvizsgáljuk a monetáris helyzetet” – hangsúlyozta. Az inflációs várakozások horgonyzottsága elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki célra.„Nem dőlhetünk hátra: a változékony pénzügyi piaci környezet, a jelentős geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé” – tette hozzá a jegybank alelnöke, kiemelve, hogy az óvatosság érdekében folytatni kell a fogyasztást bővítő intézkedéseket, itt kulcsfontosságú a pénzügyi piacok stabilitásának fenntartása.

Szerdán a keresetek májusi statisztikáit közli a KSH. Áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 645 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 444 000 forint volt.

A bruttó kereset mediánértéke 516 000, a nettó kereset mediánértéke 357 900 forintot ért el, 16,6, illetve 16,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.

Pénteken a foglalkoztatottság és a munkanélküliség júniusi mutatóit teszik közzé. Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt. A március-májusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 745 ezer volt, 41 ezerrel több az egy évvel korábbinál.