A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Két évtizede nem tapasztalt verseny indulhat meg már idén a vízközműszektorban − mondta a Napi Gazdaságnak Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) főtitkára. Több piaci szereplő − a későbbi bizonytalanságok, újabb átszervezések elkerülése érdekében − már most az új víziközmű-törvényben 2016 végére előírt 150 ezer felhasználó (illetve felhasználói egyenérték) elérésére törekszik, így elképzelhető, hogy már 2012-ben közel kerül az üzemeltetők száma a végső állapotnak jósolt 40-50-es mennyiséghez, szemben a jelenlegi 400 körüli számmal.

A megfelelő üzemméret kialakítására a tapasztalatok szerint már a törvénytervezet hírére megindultak az előkészületek, a koncentráció mind a hatékonyság, mind a szakmaiság szempontjából pozitív eredményekkel járhat − mondta Winkler Tamás, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. vezérigazgatója. A pozitív hatások ellenére a 2013 májusáig kialakítandó üzemméret még mindig töredéke lesz a nyugati országokban megszokottnak. Nagy Edit szerint nagyobb elbocsátások egy-két éven belül nem várhatók, a későbbiekben azonban az új üzemeltetők valószínűleg törekedni fognak a létszám optimalizálására.

15 éves hiány pótlása

A törvénnyel 15 éves hiányt pótolt a parlament − mondta Winkler. A szakma számára azonban igazán lényegesek a végrehajtási rendeletekbe foglalt részletszabályok lesznek. Az új jogszabály értelmében a vízdíjakra a jövőben a Magyar Energia Hivatal (MEH) tesz majd javaslatot a szakminiszternek. A díjak nem országosan, csak egy-egy szolgáltatónál lesznek egységesek. Az árképzést nehezítheti, hogy az új üzemeltetők a mostaninál heterogénebb rendszereket üzemeltetnek majd, így nagyobb költségkülönbségek alakulhatnak ki az egyes települések víziközmű-szolgáltatásában.

Nem valószínű, hogy a nagyobb cégek új beruházásokban gondolkodnának a következő években, a főtitkár szerint ugyanakkor az átmeneti időszak nem befolyásolja a fejlesztési területeket, ezek jó része ugyanis megpályázott, megkapott külső támogatással valósul meg. Az inflációtól elmaradó díjmódosítás miatt megfontolt és visszafogott beruházási politikára van szükség − mondta lapunknak Tőke László, a győri Pannon-Víz Zrt. elnök-vezérigazgatója. A társaság a díjban foglalt amortizációt fejlesztésekre fordítja, díjbevételének 22 százaléka tartozik ebbe a körbe.

Winkler szerint a hatékonyság növekedése hosszabb távon kordában tarthatja az áremelkedést, illetve több forrást juttathat a karbantartásra (amelynek terén három évtizedes lemaradásban van az ágazat). Fontos változás, hogy a törvény értelmében a bérleti és koncessziós díjakat csak a vízi közművekre fordíthatják az önkormányzatok.