A lakossági hitelállományok csökkennek, a nem problémamentes hitelek aránya 2013 közepére átlépte az 55 százalékot, a lakosság pénzügyi vagyonának jelentős része a bankbetétekből állampapírokba, illetve befektetési jegyekbe áramlik, a biztosítási piac stagnálása folytatódik - derül ki a PSZÁF idei második fogyasztóvédelmi kockázati jelentéséből.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közzétett jelentés szerint a lakossági hitelkereslet stagnálását valószínűleg a még mindig jelentős eladósodottság okozza. A hitelintézetek a közeljövőben még mindig elsősorban a fogyasztási hitelek szegmensében növelnék a hitelkínálatot, a lakáscélú hitelek piacán pedig továbbra is az állami kamattámogatások által generált keresletélénkülésre számítanak. A hitelkereslet jövőbeni esetleges élénkülésével kapcsolatban pozitívan hathat az enyhén növekvő foglalkoztatottság, valamint a fogyasztói bizalmi index 2012 második felétől tapasztalható növekedése.

A hitelintézetek működésének egyik kulcsfeladata a közeljövőben is a folyamatosan csökkenő állományok és a még mindig jelentős devizakitettség kezelése marad, ebben kiemelt szerepük van az intézményi és állami adósmentő, adósságkezelő programoknak.

Súlyos és növekvő problémák

Az árazásban az utóbbi fél évben nem történt jelentős változás, a fennálló állományokon gyakorlatilag változatlanok a kamatszintek. A forintalapú hiteleknél megfigyelhető az áruhitelek THM-jének növekedése, a többi hiteltípusnál az elemzés szerint enyhén csökkenő a trend.

A nem problémamentes hitelek magas arányával kapcsolatban a PSZÁF megjegyzi, hogy az előző fogyasztóvédelmi kockázati jelentésekben megfigyelt trend erősödni látszik, különösen a jelzáloghiteleknél. A jelentés kiemeli, bár a társadalmi figyelem elsősorban a jelzálogalapú hitelekre irányul - a nem jelzálog fedezetű hiteleknél is súlyos és növekvő problémákra utal a nem problémamentes ügyletszám és állomány nagysága.

Nőtt az állampapír-állomány

A háztartások pénzügyi megtakarításainak jelentős része (mintegy 40 százaléka) továbbra is betétjellegű termékekben testesül meg, ugyanakkor 2013 közepére a nem részvény típusú értékpapírokban (például állampapírok) elhelyezett lakossági megtakarítások állománya az előző évhez képest jelentősen növekedett, valamint dinamikusan nőtt a befektetési jegyek forgalma is.

A lakosság által forintban tartott állampapír állomány 2013 júniusára megközelítette az 1500 milliárd forintot, fél év alatt mintegy 25 százalékkal nőtt. Ezzel kapcsolatban az állampapírokhoz kapcsolódó kamat- és likviditási kockázattal kapcsolatos tájékoztatás fontosságára hívja fel a figyelmet a PSZÁF.

A betéti kamatok 2012 második felében megindult markáns csökkenése, valamint az állampapír piaci hozamszintek szignifikáns esése következtében a befektetési alapok vagyona 2013 első félévében több mint 20 százalékkal nőtt. Ez a tendencia a megtakarítási szerkezet átrendeződését mutatja, a bankbetétből állampapírokba, illetve befektetési jegyekbe áramlik a lakosság pénzügyi vagyonának jelentős része. Ez nem megfelelő időzítés esetében akár tőkevesztéshez is vezethet. A PSZÁF továbbra is fontosnak tartja, hogy a szolgáltatók a szóbeli tájékoztatás során egyértelműen hívják fel a befektetők figyelmét a hozamingadozásokkal kapcsolatos kockázatokra.

Többet fizetnek a banki ügyfelek

A felügyelet a jelentésben felhívja a figyelmet arra, hogy augusztus 1-jétől megváltozott a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke, ami végső soron az ügyfelekkel szemben felszámított díjak, költségek emelkedéséhez vezethet. Ezért továbbra is kiemelt jelentősége van a bankváltásnak, annak, hogy a fogyasztók körültekintően, saját igényeiknek és fizetési szokásaiknak leginkább megfelelő számlát- és szolgáltatót válasszanak.

A PSZÁF emlékeztet arra, hogy augusztus elején figyelemfelhívást, és gyakori kérdések és válaszok címmel tájékoztatót tett közzé a fogyasztók számára, melyben összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a pénzügyi tranzakciós illetékről, az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségéről, valamint az ügyfelek kapcsolódó jogairól és lehetőségeiről.

Visszaestek a biztosítások

A biztosítási piac stagnálása az élet ágban érzékelhető erőteljesebben, a szerződésszám csökkenése a folyamatos díjas unit-linked ágazat visszaszorulása miatt látványos. A hagyományos életbiztosítások kumulált díjbevétele kevésbé erodálódott, mint a unit-linked biztosítások díjbevétele. Az életbiztosítások visszavásárlása növekvő trendet mutat.

A felügyelet javaslatainak eredményeként megvalósult néhány fontos jogszabály módosítás. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az MLM értékesítési rendszer részleges tilalmának törvényi szintű kimondása a biztosítási szektorban, a közvetítők díjkezelésre vonatkozó új tájékoztatási kötelezettsége, illetve a közvetítők kötelező szakmai továbbképzése - emlékeztet a PSZÁF.

A pénztári szektorra vonatkozóan 2013 májusa óta - az előző jelentés óta - nem történt fogyasztóvédelmi kockázati szempontból meghatározó változás.