A kutatásban résztvevők átlagosan 22 éve dohányoznak, bár ez a szám az életkor függvényében értelemszerűen nagyon széles skálán mozog: a legfeljebb 35 éveseknél átlagosan 8, az 55 év felettieknél legalább 40 év. A cigarettázók döntő többsége (94 százalék) napi gyakorisággal átlagosan 14 szál cigarettát szív és ez a szám ugyanannyi, mint 2011-ben. Érdekesség, hogy bár a napi átlagos mennyiség nem mutat változást, életkor alapján némi "átrendeződés" figyelhető meg: korábban ugyanis a 18-35 évesek körében naponta átlagosan 13 szál cigaretta fogyott, most 10 szál - ezzel szemben az idősebbek körében napi átlag 14-15 szálról 17-18 szálra nőtt ez a szám.

A káros szenvedéllyel élők 73 százalékának volt már olyan időszaka, hogy saját elhatározásból időlegesen leszokott, többségük (46 százalék) többször, de sikertelenül próbálkozott. A gyakoribb próbálkozás főként a középkorú, 36-55 év közötti korosztályra jellemző, míg jövedelem alapján inkább az alacsonyabb szociális helyzetben élők körében figyelhető meg nagyobb aktivitás. A leszokás gyakorisága tekintetében nincs különbség az alapján, hogy a dohányos krónikus beteg vagy panaszmentes.

A leszokást motiváló tényezők sorát - a 2011-es év kutatási eredményeihez hasonlóan - továbbra is az anyagi okok és az egészségügyi következményektől való félelem vezeti. Bár azt gondolnánk, hogy egy már meglévő betegség visszatartó erő lehet a további szövődményektől való félelem fokának mértékében, a kutatás eredményei nem ezt erősítik meg: az egészségügyi problémáktól való félelem leszokást támogató hatása vagy a krónikus betegek leszokási hajlandóság nem erősebb a panaszosok körében - írta a Szinapszis Kft.

Ezért nem sikerül leszokni

A kutatásban résztvevő, leszokással már próbálkozó dohányosok közül többen is úgy vélik, hogy a cigaretta végleges elhagyását meghiúsító tényezők között döntő módon játszott szerepet a dohányzással járó napi rutin (60 százalék) és a megfelelő akaraterő (52 százalék) hiánya, de a leszokásért küzdők egyötöde megfelelően hatékony eszközt, módszert nem talált, illetve némileg ezzel összefüggésben említette, hogy bizalmatlan volt ezekkel szemben. Sokak esetében a támogató, biztató szociális környezet hiánya vezetett sikertelenséghez, és nem a kínált megoldások magas ára vagy elérhetetlensége vezetett kudarchoz.

A dohányosok döntő többsége puszta akaraterővel igyekezett a cigarettát letenni: 61 százalékuk a "máról holnapra" történő lemondással, 38 százalékuk a fokozatos elhagyással próbálkozott. A támogató eszközök, módszerek listáját idén az elektromos cigi vezeti, amelyet a nikotinos rágógumi és tapasz követ. Ez utóbbiak alkalmazása a 35-55 év közöttiek körében szignifikánsan jellemzőbb, míg az akupunktúra, biorezonancia vagy a vényköteles készítmények az idősebbek körében népszerűbbek.