Az egy hónappal ezelőtti, ötmilliárdot meghaladó havi növekedés után, májusban csaknem egymilliárd forinttal csökkent a kórházi adósságállomány. A legtöbb tartozást felhalmozó Honvédkórházban az általános trenddel ellentétben ezúttal 407 millió forinttal növekedve 2,3 milliárd forint fölé nőtt az adósság.
További érdemleges, 100 millió forint körüli, vagy azt meghaladó gyarapodást mindössze 3 intézményben, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza kórházban, a Péterfy Sándor utcai kórházban és a Csongrád megyei Dr. Bugyi István kórházban regisztrált a Magyar Államkincstár (MÁK), a többi fekvőbeteg-ellátóban jelentősen apadt, vagy stagnált a kifizetetlen számlák értéke.
A legnagyobb - 507 millió forint - adósságcsökkenést a Semmelweis Egyetem könyvelheti el.
Figyelemre méltó, ahogy az adósságállomány lejárat szerinti szerkezete változott. A 30 napnál rövidebb ideje lejárt állomány csaknem 1,5 milliárdos csökkenés eredményeként 12,4 milliárd forintra, a 30-60 nap között lejárt számlák értéke félmilliárdos mérséklődés után 6,5 milliárd forintra apadt, ugyanakkor a több mint két hónapja lejárt határidejű számlák értéke mintegy egymilliárd forintos növekedéssel megközelítette a 8 milliárd forintot.
Az első öt havi növekedés egyenlege ezzel mintegy 14 milliárd forint.
Mi történhetett?
A MÁK friss adatai igazolhatják Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár április végi, a Kórházszövetség kongresszusán tett kijelentését, amelyben időzítési okokkal magyarázta az áprilisi, kiugró, több mint 5 milliárd forintos növekedést, azaz a bérfejlesztésekhez kapcsolódó kifizetések fedezete akkor még nem állt az intézmények rendelkezésére. De az is lehetséges, hogy az adósságállomány év eleji "elszaladása" miatt megrótt kórházak visszafogták a költségeiket. A rövid távon lejárt tartozások - 30 napnál rövidebb ideje, illetve 30-60 nap között lejárt számlák - csökkenése ( a 60 napon túli állomány növekedése mellett) utalhat éppen a felhasználás csökkenésére, bár normális ügymenet esetén a megrendelő jellemzően a hosszabb ideje lejárt tartozásokat rendezi, így akár az is elképzelhető, hogy vannak olyan beszállítók, akiket inkább időben kifizetnek.
Ha az adósságállomány változásának trendje ez marad, megvalósulhat az államtitkár jóslata, aki 20 milliárd forintra tette az éves növekedést, ezzel a 30-40 milliárd forint közötti sávban tarthatják év végére az adósságállományt.
A beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László szerint bár a májusi adatok kényelmesebb helyzetet jeleznek, az intézményrendszer finanszírozása nem javult érdemben, hiszen nem lehetnének lejárt adósságok a rendszerben és nem javult a transzparencia sem. A pénzügyi folyamatok nem átláthatók és kiszámíthatók. Az államtitkár maga is azt nyilatkozta a múlt hónapban, hogy ő sem érti teljesen a tartozásállomány növekedésének dinamikájának.
Információink szerint ugyanakkor a kórházak már elkezdték a tartalékolást az év végi konszolidációra számítva, amit eddig mindig a lejárt tartozással arányosan kaptak meg.