A különbség jórészt arra vezethető vissza, hogy az MNB szakértőnek prognózisa a költségvetéshez képest a felhasznált uniós támogatások kisebb összegével számol 2017-re.
Ezen felül a tavalyi év tapasztalata alapján azt gondolják, hogy az önkormányzati szektor egyenlege a GDP 0,2 százalékával kedvezőbb lesz, mint ami a költségvetési törvényben szerepel.
Ezek mellett azonban a központi költségvetés adóbevételeit az MNB-ben alacsonyabbra becsülik, mint a módosított előirányzatok, mert azok feltehetően az uniós forrásból finanszírozott beruházások dinamikusabb növekedésére, illetve a korábbi gazdaságfehérítő intézkedések hatásainak emelkedésére építenek.
A bérekhez kapcsolódó adóknál az eltérést főként a jövedelemkiáramlásra vonatkozó prognózisok enyhe különbsége magyarázza. Mivel a bevételek elmaradhatnak az előirányzatoktól, az uniós kiadások pedig alacsonyabb tényleges felhasználás mellett is magasan alakulhatnak (az előlegkifizetések miatt), ezért a központi költségvetésben a vártnál magasabb pénzforgalmi hiány kialakulása is elképzelhető (amellett, hogy az önkormányzatokkal együtt számított ESA-hiány a friss jegybanki prognózis szerint kisebb lesz a célkitűzésnél).
Megnevezés | Előirányzat (GDP %-a) | Előirányzat (milliárd Ft) | MNB-előrejelzés (GDP %-a) | MNB-előrejelzés (milliárd Ft) | Eltérés (GDP %-a) |
Központi alrendszer egyenlege | -3,1 | -1166 | -3,6 | -1341 | -0,5 |
Önkormányzatok egyenlege | -0,1 | -20 | 1,1 | 422 | 1,2 |
Államháztartás pénzforgalmi (GFS) egyenlege | -3,2 | -1186 | -2,5 | -920 | 0,7 |
GFS-ESA különbözet | 0,8 | 292 | 0,4 | 161 | -0,3 |
Kormányzati szektor ESA-egyenlege | -2,4 | -895 | -2,1 | -759 | 0,3 |
ESA-egyenleg központi szabad tartalékok törlésével | -2,4 | -895 | -1,8 | -663 | 0,6 |
Forrás: MNB Költségvetési jelentés |
Az MNB szakértői szerint tehát a 2,4 százalékos GDP-arányos deficit-célnál alacsonyabb hiányráta alakulhat ki a GDP 0,3 százalékát kitevő szabad tartalékok teljes elköltése esetén is. A központi alrendszer pénzforgalmi hiányára vonatkozó előrejelzés a GDP 0,5 százalékával magasabb a módosított törvényi előirányzatnál, emellett a - kormányzati szektorra és eredményszemléletű egyenlegre - vonatkozó statisztikai korrekciók körében kisebb többletet várnak. Mindkét eltérés a magasabb hiány irányába mutat, de ezeket ellentételezi az önkormányzati alrendszernél várható magasabb pénzforgalmi többlet.
Így festenek a részletek
Az MNB a központi költségvetésben 164 milliárd forinttal magasabb hiányt jelez a módosított törvényi előirányzatnál. Ezt csökkentheti, ha az Országvédelmi Alapban elkülönített tartalékkeret nem lesz teljesen felhasználva. Az előirányzatnál magasabb hiányt elsősorban az adóbevételek várható elmaradása okozza, elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételeknél. Ezt a tervezettnél kisebb uniós forrásbevonás, valamint a négy százaléktól érdemben elmaradó GDP-növekedés (az MNB 3,6 százalékra számít) magyarázza.
Az elkülönített állami pénzalapok többlete 70 milliárd forinttal magasabb lehet a a törvényi előirányzatnál, mivel a Start munkaprogram igénybevétele továbbra is alacsonyabb a tervezettnél - alapvetően a feszes munkaerőpiacnak köszönhetően.
A tb-alapok hiánya viszont 81 milliárd forinttal magasabb lehet a törvényi előirányzatnál. Az eltérés a gyógyító- megelőző kiadásoknál jelentkezik, mivel az egészségügyi béremelésre betervezett céltartalék felhasználását itt számolják el - a központi költségvetés hiánya tehát ugyanennyivel alacsonyabb.
Tovább javul az adósságmutató
A júniusi Inflációs jelentéssel konzisztens előrejelzés szerint - 2016 végi, változatlan forint árfolyamot felételezve - 2017 végére 73,2 százalékra csökkenhet a GDP-arányos bruttó államadósság, vagyis az Alaptörvény adósságszabálya várhatóan idén is teljesülni fog - a múlt év végi mutató ugyanis 74,1 százalék volt.
Az adósságráta trendszerűen folytatódó mérséklődését a dinamikus gazdasági növekedés mellett az államháztartás mérsékelt nettó finanszírozási igénye továbbra is támogatja. A várhatóan idén is negatív nettó deviza-kibocsátás következtében 2017 végére 22 százalék közelébe csökkenhet az államadósság devizaaránya, ami tovább mérsékelheti hazánk külső pénzügyi sérülékenységét - olvasható a jegybanki jelentésben.