A köznevelési törvény 2013-tól vezette be az új előmeneteli rendszeren alapuló pedagógusi életpályát. Ennek alapján minden tanárnak minősítő vizsgát kell tennie, amelynek eredményétől függ a besorolása és a fizetése.
Ez alól felmentették azokat, akiknek legfeljebb tíz tanévük volt hátra a nyugdíjig, de ez azzal járt, hogy a gyakornokság utáni legalacsonyabb fokozatba sorolták őket, függetlenül több évtizedes gyakorlatuktól és szakmai eredményeiktől. Aki ezt sérelmezte, az önként jelentkezhetett a minősítő vizsgára.
Közben a kormány is rájöhetett, hogy nem igazságos a legidősebbeket a kezdők közé sorolni alacsonyabb fizetéssel, és 2016-ban a törvény adta felhatalmazás alapján úgy döntött: a nyugdíj előtt állók kerüljenek a magasabb, Pedagógus II. fokozatba. Csakhogy ez nem vonatkozik azokra, akik korábban önként jelentkeztek vizsgára, de az sikertelen volt. Ez ellen tettek alkotmányos panaszt többen, mondván: egy nem kötelező vizsga eredménye alapján ne zárják ki őket az előléptetésből és a nyugdíjukba beszámító magasabb fizetésből - írta a portál.
Az Alkotmánybíróság (Ab) megállapította, hogy a végrehajtási kormányrendelet rengetegszer módosult. "Maga a 'sikertelen minősítési eljárás' tartalma folyamatosan változott. Továbbá az is megállapítható, hogy a jogalkotó a minősítő eljárás sikertelenségét elsősorban olyan esetekben állapította meg, amikor a minősítő eljárásra való jelentkezés valamilyen formai, illetve technikai hibában szenvedett.
A bírák végül visszamenőleges hatállyal megsemmisítették az érintett pontot a rendeletben, vagyis azoknak a nyugdíj előtt álló tanároknak is jár a feljebbsorolás már 2017. január 1-től, akik az önkéntes vizsgán valamiért nem feleltek meg.