A kormány csak a magyar érdekeknek megfelelő megállapodást támogat - mondta vitaindítójában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabad-kereskedelmi egyezményről. "Szeretnék mindenkit óva inteni attól, hogy végleges értékítéletet fogalmazzunk meg a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről, annak eredményéről, tekintettel arra, hogy még nagyon hosszú hónapok, vagy akár évek is beletelhetnek abba, hogy egyáltalán eredményről beszéljünk" - hangsúlyozta a diplomáciai tárca vezetője.

Az Európai Bizottság álláspontját ismertetve Navracsics Tibor uniós biztos kiemelte, hogy bár sokan aggódnak, hogy a bizottság a tagállamok számára hátrányos alkut köt, az egyezmény nem születhet meg a tagállami kormányok és parlamentek hozzájárulása nélkül.

"Az Európai Bizottság nem tud önállósulni vagy nem tud "elszabadulni" a tagállami érdekektől, hiszen az Európai Bizottság tárgyalási mandátumot kapott és ezt a mandátumot a tagállamoktól kapta. Tehát tagállamokkal szemben, tagállamokkal ellentétben nem tud az Európai Bizottság álláspontot képviselni" - húzta alá az uniós biztos.

Németh Zsolt a Fidesz részéről úgy vélte, hogy ideje véget vetni a megállapodással kapcsolatos vallásháborúnak. Az egyezménynek jelentős hatása lesz a német piacra, ami a magyar gazdaságot is érzékenyen érinti, ezért a képviselő a német politikát tartotta követendőnek a transzatlanti szerződés ügyében. A KDNP-s Vejkey Imre pedig aláhúzta, hogy a GMO-mentesség nem lehet alku tárgya.

Tóth Bertalan az MSZP részéről úgy vélte, hogy a tárgyalásokról származó csekély információ miatt nehéz egyértelműen állást foglalni.

"Magyarország van-e olyan állapotban? Van-e Magyarországon tisztességes szabad-kereskedelmi helyzet, van-e tisztességes gazdasági működés? Álláspontom szerint ez a legfontosabb kérdés, hogy mit tesz a magyar kormány, hogy egy ilyen kihívással szemben felkészítse Magyarországot és Önök szerint létezik-e szabad gazdaság Magyarországon?" - vetette fel az ellenzéki képviselő.

Gyöngyösi Márton a Jobbik részéről viszont úgy látta, hogy a tervezett megállapodás jelentősége túlnyúlik a gazdasági szférán.

"Nem csak gazdasági-kereskedelmi együttműködésről beszélünk, hanem egy egyeztetett, globális hatalmi fellépésről, amely Magyarország esetében a gyarmatosításunknak és a teljes kiszolgáltatottságunknak az utolsó lépcsőfokát jelenti" - mondta.

A vitát kezdeményező LMP frakcióvezetője, Schiffer András szerint pedig az egyezmény kiterjesztheti a glóbusz kizsákmányolását és közvetetten a bolygó pusztulásához vezet.

"A kérdés az, hogy áruvá válik-e minden. Megengedjük-e életvilágunk gyarmatosítását, megengedjük-e az élelmiszer-önrendelkezés megsemmisítését, megengedjük-e a közösségek, a nemzetek önrendelkezésének megsemmisítését" - mutatott rá a képviselő.

Az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások legutóbbi fordulója február elején ért véget és részben az európai aggodalmak miatt nem jelentett áttörést. A következő, sorban a kilencedik fordulót áprilisban tartják Washingtonban.