Májusban az ipari termelés 39,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések következtében alacsony szintet, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 40,2 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz viszonyítva 3,4 százalékos volt a kibocsátás szezonálisan és munkanappal kiigazított emelkedése - erősítette meg az előzetes adatokat második becslésében szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 40,6 százalékkal nőtt, a jelentős bővüléshez a feldolgozóipar minden alága hozzájárult. Átlagon felüli volt a járművek és a villamosberendezések gyártásának 81,1 százalékos, illetve 73,3 százalékos növekedése, míg a legkevésbé a gyógyszergyártás emelkedett 1,1 százalékkal - tette hozzá a hivatal.
A feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő, és ezzel a legnagyobb súlyú járműgyártás termelésének kiugró növekedése elsősorban a tavaly májusi gyárleállások, illetve az egyműszakos munkarend okozta alacsony bázis eredménye. A tavalyi brutális visszaesésé miatt a járműipar májusi kibocsátása még 15,0 százalékkal elmaradt a 2019. májusitól, miközben a feldolgozóipar átlaga csak 4 százalékos lemaradást mutat, azt követően, hogy áprilisiban elérte a két évvel korábbi termelési szintet. A számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása 23,8 százalékkal nőtt, amivel 2,4 százalékra megközelítette a tavalyelőtti szintet, amelyet áprilisban 14,8 százalékkal lépett túl.
A KSH által vizsgált feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 53,4 százalékkal nagyobb volt a tavaly májusinál. Az új belföldi rendelések 41,3 az új exportrendelések 56,0 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány május végén 11,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az export rendelések 12,5 százalékkal, a belföldi rendelések 1,2 százalékkal nőttek. Az év első öt hónapjában az ipari termelés 18,1 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakával összevetve.