A 210 oldalas Ezüstkor - Időskorúak Magyarországon, 2016 elnevezésű kötetet több részletben mutatjuk be, a mostani cikk az időskorúak jövedelmével és fogyasztásával foglalkozik.
Először nézzük azt, hogy mennyi pénzből élnek a nyugdíjasok. A KSH adatai szerint az elmúlt évtizedben jóval több pénzt vihettek haza: amíg 2005-ben a 60-69 éves korosztálynak átlagosan 899 019 forint volt a nettó éves jövedelme, addig 2015-ben már 1 284 818. A 70 évnél idősebbeknél ugyanez a két szám 837 294 és 1 311 332. Azaz jól látszik, hogy a 70 év felettiek alacsonyabb összegről indulva előzték be a 60-as korosztályt. Ez részben annak is köszönhető, hogy amíg utóbbiaknál egyszer (2008-ról, 2009-re azaz a válság kitörésekor) csökkenést mért a statisztikai hivatal, addig utóbbiaknál folyamatos volt a növekedés.
És hogy ez mire elég? A statisztikusok arról is megkérdezték az időseket, hogy mennyi pénzből tudnának megélni. A 2016-os adatok szerint a legnagyobb pénzigénye a 65-69 év közöttieknek van, akik az egy főre jutó 79,5 ezres nettó jövedelmet nagyon szűkösnek, a 272,2 ezreset pedig nagyon jónak nevezték. A 60-64 évesek ezzel szemben már az egy főre jutó 248,6 ezer forintos havi jövedelemmel is feltétlenül elégedettek lennének, és nagyjából ennyit képzelnek ideálisnak a 75 év felettiek is.
Átlagosnak a 133 és 143 ezer forint közötti összegeket említették az idősek, míg jónak a 179 és 193 ezer forint közötti értéket. Érdekesség, hogy a fiatalabb korosztály ennél kisebb fizetésekkel is elégedett lenne: a 16 és 39 év közöttiek az egy főre jutó 57 ezer forintot nevezték nagyon szűkösnek, a 101 ezret átlagosnak és a 191,6 forintot pedig nagyon jónak. Ugyanez a 40-59 éves korosztálynál 60,8, 109,3 illetve 205,5 ezer forint.
Jobb vagy rosszabb a helyzetük?
A KSH adataiból az is kiderül, hogyan változott a kifejezetten szegény idősek aránya Magyarországon: amíg 2006-ban még a 65 évnél idősebbek 6,1 százaléka tartozott azok közé, akik a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élnek, addig 2015-ben 6,8 százalék. Fontos azonban kiemelni, hogy a kettő év között jellemzően jobb arányokat látunk (4,1 és 6,3 százalék között), ám 2014-ről 2015-re volt egy nagy visszaesés. (Nagy dologra készül a kormány a nyugdíjasokkal.)
Teljesen más arányokat látunk amennyiben a 75 évnél idősebbeket nézzük. 2006-ban 6,4 százalékuk tartozott azok közé, akik a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élnek, míg 2015-ben 5,1 százalék volt az arányuk. Igaz, a csökkenés nem volt folyamatos, 2014-ben például csak 3,5 százalékot mért a statisztikai hivatal. A legjobb adat 2013-ban volt, 3,3 százalék.
Mire elég a pénzük?
Egy jóval hosszabb idősávban a KSH azt megnézte, hogy mire elegendő egy havi átlagos nyugdíj (nyugdíjszerű ellátás). Amennyiben az 1960-as évektől nézzük az adatokat, úgy ahhoz képest a nyugdíjasok ötször annyi sertéshúst, nagyjából kilencszer annyi tojást, kétszer annyi krumplit tudtak venni, míg például cigarettából - ennek igen jelentős áremelkedése miatt - már kevesebbet.
A statisztikai hivatal a szolgáltatások árát is megnézte és bizony itt vannak érdekességek: áramból például jóval többet lehetett venni 2016-ban egy átlagos havi nyugdíjból mint 1960-ban, az ám az 1990-ben mért csúcstól még messze vagyunk. Hasonló a tendencia a gáznál is: 1960-ban 654 köbméterre volt elég az átlagnyugdíj, 2016-ban 1 162,3-ra. A csúcs itt is 1990 volt 1 591 köbméterrel.
Érdekesség, hogy vonaljegyből is kevesebb jut a mai nyugdíjasoknak, miközben benzinből közel kétszer annyit tudnak vásárolni, mint 60 éve. Rossz hírünk van viszont a mozizó időseknek: amíg 1960-ban 127,5, 1970-ben 152,8 jegyet tudtak volna venni az átlagjövedelemből, addig 2016-ban "csak" 78,8-at.
Mire költik a pénzüket?
Persze a fenti összegek elméletiek, sokkal érdekesebb az, hogy valójában mire költenek az idősek. A KSH több korkategóriát különböztet meg, mi most a 70 év felettiek adatait fogjuk elemezni. Jelen esetben sajnos már jóval rövidebb időtáv áll a rendelkezésünkre, egészen pontosan 2005 és 2016 közötti adatokat dolgozott fel a statisztikai hivatal.
Bár rövid az időtáv, az jól látszik, hogy szinte minden alapvető élelmiszerre dupla annyit kell költeniük, miközben ahogy azt korábban bemutattuk, a fizetésük nem nőtt ekkora mértékben ebben az időszakban. Az összes élelmiszerre elköltött összeg egyébként az évek alatt 172 727 forintról 295 437 forintra nőtt.
Rossz hír, hogy eközben bizony lakhatásra is jóval nagyobb összeget költöttek. Amíg 2005-ben lakásfenntartásra és háztartási energiára egy átlagos 70 évnél idősebb nyugdíjas 157 749 forintot költött, addig 2016-ban már 286 196 forintot. Nem meglepő módon nagy ugrás volt a lakbérnél (1 871 forintról 11 460 forintra), miközben csökkent a lakásfenntartásra költött összeg (15 673 forintról 11 157 forintra).
Konkrétan a duplájára nőtt az elektromos energiára, gázra és egyéb tüzelőanyagra költött összeg, hiszen amíg 2005-ben ez 99 460 forintos kiadást jelentett egy nyugdíjasnak, addig 2015-ben már 188 051 forintosat. Ebben a kategóriában a csúcsévet 2012 jelentette a maga 202 315-ös összegével, ez egy évvel később, 2013-ban már 188 510 forint volt, azaz nagyjából annyi, mint az utolsó mért évben. Ugyanez a trend látható egyébként a vízellátás és egyéb lakásszolgáltatás kategóriában is: 2012-ig folyamatosan emelkedtek az árak, elérték éves szinten az 70 584 forintos összeget, ez lecsökkent, majd ismét nőni kezdett, így 2016-ban már új csúcson 75 528 forinton állt.
Sajnos ha idősek, akkor elkerülhetetlen téma az egészségügy:
A növekedés jól látható, hogy a kórházi szolgáltatások (2 959 forintról 3 626 forintra) kivételével itt is duplájára nőtt az évente elköltött összeg, a járóbeteg-ellátásnál ennél is nagyobb mértékben, 8 305 forintról 18 764 forintra.) Azt még érdemes megjegyezni, hogy a kor növekedésével párhuzamosan emelkedik az egészségügyre fordított összeg. Ennek megfelelően a 60-64 évesen éves kiadása valamivel 120 ezer forint alatt van, a 65-69 éveseké már meghaladja a 160 ezer forintot, a 70-74 éveseké már a 200 ezerhez közelít, míg a 75 év felettiek a 260 ezer forintot súrolják alulról.
Annak is jóval mélyebben a zsebébe kellett nyúlnia, aki követni szeretné a híradásokat. A hírközlés kategóriára ugyanis a 70 év felettiek 2005-ben még csak 36 849 forintot költöttek, 2015-ben pedig már 68 104 forintot. Az anyagi helyzetüket talán az is megvilágítja, hogy amíg járművásárlásra 2005-ben átlagosan évi 14 117 forintot költött egy 70 év feletti magyar lakos, addig 2015-ben már csak 3 262 forintot. A csúcs ebben a kategóriában egyébként 2013 volt a maga 36 443 forintos összegével.