Az Európai Bizottság immár másodjára készítette el az EU tagállamairól a jogállamisági jelentését. A Magyarországról szóló jelentésében az igazságszolgáltatással, a médiapluralizmussal, a korrupciós helyzettel, valamint a fékek és ellensúlyok meglétével kapcsolatban tesz megállapításokat a brüsszeli testület.
Az igazságszolgáltatással kapcsolatban megállapítja, hogy a magyar igazságszolgáltatás működése az eljárások hosszát és a digitalizáció szintjét tekintve jól teljesít, és a bírák és ügyészek fizetésének fokozatos emelése is folytatódik. A Bizottság ugyanakkor megállapítja, hogy a bírói függetlenség és az igazságszolgáltatással kapcsolatos fejlemények azonban a már eddig is fennálló aggályokat tovább erősítették. Ezek az Európai Parlament által kezdeményezett, a 7. cikknek (1) bekezdése szerinti eljárás keretében is kifejezésre jutottak - teszi hozzá testület.
A jelentés kiemeli azt az új szabályozást, amely lehetővé teszi az Alkotmánybíróság tagjainak a Kúria rendes eljárásán kívüli kinevezését. Ezek - teszi hozzá a jelentés - már a gyakorlatban is megvalósultak a Kúria elnökének kinevezésével, akit további hatáskörökkel is felruháztak. A jelentés rámutat, hogy az új elnököt annak ellenére nevezték ki, hogy azt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nem javasolta.
Az Európai Bizottság jelentése ennek fényében megállapítja, hogy az európai szemeszter keretében az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére tett ajánlás továbbra sem teljesült, amely egyebek mellett arra vonatkozik, hogy a független Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörét meg kell erősíteni, hogy az képes legyen ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét.
Korrupció elleni küzdelem is fékezett habzású
A korrupcióellenes stratégiával kapcsolatban a Bizottság megállapítja, hogy annak végrehajtása ugyan folyamatban van, de hatálya továbbra is limitált. A politikai pártok finanszírozása, a lobbizás és a "forgóajtók" (a kifejezés arra a jelenségre utal, amikor egyes ágazatokon belül, általában vezető beosztású munkatársak, az állami-, illetve az ahhoz kapcsolódó magánszektor - pl. honvédelmi minisztérium és fegyvergyártás - között váltanak munkahelyet, vagyis nem érvényesülnek az összeférhetetlenségi szabályok) tekintetében továbbra is vannak hiányosságok.
A közigazgatás magas szintjén megvannak a kockázatai a klientizmusnak, a kivételezésnek és a nepotizmusnak, de az üzleti élet és a politikai aktorok közötti összefonódások kockázata is megoldatlan maradt - emeli ki az Európai Bizottság jelentése. A korrupció felfedésére alkalmazandó független ellenőrzőmechanizmusok továbbra is elégtelenek, illetve továbbra is aggályos a rendszeres ellenőrzések hiánya, valamint a vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozatok elégtelen felügyelete - olvasható a jelentésben. Az új büntetőjogi rendelkezések célja a külföldi megvesztegetés és az egészségügyben történő nem hivatalos kifizetések kezelése.
Az Európai Bizottság szerint magas ugyan a korrupciós ügyekben a vádemelési arány, és néhány magas szintre nyúló korrupciós ügy is indult 2020 óta, de a magasrangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő vádak kivizsgálásai továbbra is csak korlátozottan eredményesek.
Veszélyben a médiapluralizmus
Az Európai Bizottság szerint a médiapluralizmus továbbra is veszélyben van. A Médiahatóság függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak, a Médiatanács azon határozatai fényében is, amelyek a Klubrádió független rádióadójának lekapcsolásához vezettek.
Miközben nem hoztak létre médiatámogatási programokat a Covid-19 pandémia hírmédiumokra gyakorolt hatásának ellensúlyozására, jelentős mennyiségű állami reklám továbbra is lehetővé tette a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára. A világjárvány idején bevezetett sürgősségi intézkedésekkel megszigorították a nyilvános információkhoz való hozzáférést, ami a független médiumok számára megnehezítette az ilyen információkhoz való időbeni hozzáférést.
A jelentés emellett kiemeli, hogy a független médiumok és újságírók továbbra is akadályoztatással és megfélemlítéssel szembesülnek.
A jogalkotási folyamat aggasztó
A fékek és ellensúlyok rendszerét illetően a jelentés kiemeli, hogy a jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége továbbra is aggodalomra ad okot.
Az Alaptörvény egyik módosítása például korlátozza a kormány hatáskörét a 2023 júliusát követő "veszélyhelyzeti" rendszer tekintetében. Az alapvető jogok biztosa több hatáskört kapott, de függetlenségét az érdekeltek megkérdőjelezték.
A jelentés kiemeli, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bíróság külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény kapcsán született ítéletének végrehajtása érdekében. Ezt követően a magyar parlament hatályon kívül helyezte a törvényt, és új szabályokat vezetett be a civil társadalom törvényességi ellenőrzésére vonatkozóan. Azonban a jelentés készítői szerint továbbra is nyomás nehezedik a kormánykritikus civil társadalmi szervezetekre, miközben az újonnan létrehozott, jelentős állami finanszírozásban részesülő magánalapítványok - amelyeket a jelenlegi kormányhoz közel álló vezetőségi tagok irányítanak - miatt is aggodalmak merültek fel.
Tájékoztatás