A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsági tagjait a parlament választja meg, mandátumuk az új Országgyűlés felállásáig, azaz május 6-ig tartott. 2010-ben a pártok jelölése alapján a tagok Madarász László (Fidesz-jelölt), Szényei Gábor András (KDNP-jelölt), Katona Tamás (MSZP-jelölt), Róna Péter (LMP-jelölt) és Varga István (Jobbik-jelölt) voltak.

A leköszönő felügyelőbizottsági tagok többségének az MNB májusban és júniusban is utalt havi tiszteletdíjat, később viszont két hónapnyi összeget visszakövetelt tőlük; a júniusit teljes egészében, a májusit időarányosan. A tagok többsége eleget tett az MNB felszólításának, Róna Péter és Varga István azonban a májusi tételt nem utalta vissza, mert a felügyelőbizottság az előző hónapokhoz hasonlóan májusban is elvégezte a munkáját. A bank ezért Róna ellen jogalap nélküli kifizetés címen pert indított.

A Kaposvári Törvényszék erre a vitára tett pontot, amelyben jogerősen Róna Péternek adott igazat. Eszerint a tagoknak jogosan járt a májusi tiszteletdíj, azt jogtalanul kérte vissza az MNB. A bíró azzal indokolta az ítéletet, hogy a felügyelőbizottságnak havonta egy alkalommal kellett összeülnie, ami azonban nem egyetlen napi munkát jelent. Májusban az ülés megtörtént, az elvégzett munka színvonalát pedig nem kifogásolták.

Varga István esetében egy kicsit más a helyzet az elszámolással. Mivel nem reagált az MNB fizetési felszólítására, amelyben az visszakövetelte a májusi tiszteletdíját, ezért annak részleteit a mai napig vonják a nyugdíjából. Időközben viszont pert indított az MNB eljárásával szemben, ügyében azonban nem tűztek ki tárgyalási napot a lap szerint.

Abszurdum lenne

Az elszámolási vitán túl a bíróságon Róna Péter jogi képviselője azt is felvetette, hogy vajon indokolt-e az MNB részvétele ebben a perben, hiszen a felügyelőbizottsági tagokat nem a bank, hanem az Országgyűlés választotta meg. Mivel megbízási jogviszonyról van szó, így az is kérdéses, hogy egyáltalán ki a megbízó. Ez az ügy nem az egyhavi 440 ezer forint felügyelőbizottsági díj visszafizetéséről szólt számomra, hanem az ügy mögött meghúzódó fontos elvi kérdés tisztázásáról - fogalmazott Róna a lapnak. Az MNB győzelme ugyanis automatikusan azt jelentette volna, hogy a bank gazdálkodását ellenőrző felügyelőbizottságot - amelynek kizárólag az Országgyűlésnek kell beszámolni - az MNB felügyelné. Ami abszurdum lenne.

Elvégezték a munkát

2014 májusában a felügyelőbizottság valóban elvégezte a munkáját, harminchat oldalas jelentést készített, amelynek pontjait a tagok egyöntetűen elfogadták. A testület ebben olyan kifogásokat emelt az MNB gazdálkodásáról, ami rosszallást váltott ki a bank vezetésében. Az azóta megvalósult több száz milliárd forintos költekezési programról szólva ugyanis leírta: indokolhatatlan, hogy a jegybank olyan állami feladatokat akarjon ellátni, amihez semmi köze, s amelynek az ellenőrzése sem megoldott. Majd azt javasolta, hogy a parlament emiatt módosítsa az MNB-ről szóló törvényt.

Katona Tamásnak ma is az a véleménye, hogy a Matolcsy György vezette jegybank nem felel meg sem a törvénynek, sem a nemzetközi normáknak. A jegybank nyeresége közpénz, és alapvetően téved, aki mást állít. Nyeresége ráadásul nem a sikeres gazdálkodásból, hanem a forint árfolyamgyengüléséből származik, ezért az vagy a költségvetést illeti, vagy a bank tartalékába kell helyezni.

Madarász László, aki az MNB új felügyelőbizottságának is tagja, ma is egyetért a leköszönt testület megállapításaival, amelyeknek megtárgyalására szerinte várhatóan október végén sor kerül.