A Magyar Közlönyben megjelent határozat a bevezetőben összefoglalja az ügy tényállását. E szerint a házastársa ellen folyamatban volt büntetőeljárás kapcsán az adóhatóság a feleség vagyonosodási vizsgálatát kezdeményezte. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a feleségnél (az Alkotmánybíróságnál eljárást kezdeményezőnél) adóhiányt állapított meg, ezért adóhiány, adóbírság, valamint késedelmi kamat megfizetésére kötelezte.

A feleség a döntés ellen fellebbezett. A fellebbezés alapján eljáró másodfokú adóhatóság azonban az elsőfokú döntést helybenhagyta, így a feleség ezt követően az adóhatóság határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A közigazgatási perben eljáró Miskolci Törvényszék a keresetét elutasította. A felülvizsgálati eljárás során a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ezt követően fordult a feleség az Alkotmánybírósághoz.

Az adóigazgatási szabályok szerint az adóhatóság becsléssel is megállapíthatja az adót, ha az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege. Ilyenkor az állami adó- és vámhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a személynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

A vagyonosodási vizsgálatban becslés alkalmazásának az adóhatóság eljárásában kizárólag a vagyon elleni bűncselekmények - a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények, a költségvetést károsító bűncselekmények, a pénzmosás és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények - gyanúja miatt indított büntetőeljárás esetén van helye.

Lehet-e a feleségnél indítani?

Az alkotmányossági problémát az jelentette, hogy a férj által elkövetett bűncselekmény miatt lehet-e vagyonosodási vizsgálatot indítani a feleségnél? A korábbi adóhatósági határozatok és a bírósági ítéletek is a vagyonosodási vizsgálatot kiterjesztően értelmezték. Úgy vélték, hogy a vizsgálati körbe a jogalkotó - bár nem mondta ki - de bele értette a házastársat is. A korábbi ítéletek megfogalmazásában: a jogalkotó nem kívánta leszűkíteni a becslési eljárás lefolytatását a gyanúsított személyére.

Az Alkotmánybíróság szerint viszont ez önkényes jogértelmezés, amely a bíróság számára az Alaptörvény biztosította értelmezési tartományon túlnyúlik és ezáltal a döntést önkényessé teszi. Ezért a két korábbi ítélet a tisztességes eljáráshoz való jogba ütközött és emiatt az Alkotmánybíróság az ítéleteket megsemmisítette.