Még mindig sokan panaszkodnak a parkoló társaságokra - állítja a KÖFE. A fogyasztóvédők megjegyzik: a pótdíjazásokat sok esetben nagyon igazságtalannak vélik a fogyasztók, de még mindig élnek azok a - szerintük - rosszindulatú pletykák, melyek szerint a parkoló társaság alkalmazottai érdekeltek lennének a pótdíjazásokban, illetve a pótdíjösszegek mértékének emelésében. Utóbbinak az egyesület semmi alapját nem látja. Az egyesület a panaszok alapján összeszedte a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket nem árt tudni, ha valaki Budapesten próbál parkolni.

Elütött parkolási zónák, eltévesztett rendszámok

A KÖFE szerint a panaszok egy része arra irányul, hogy a fogyasztó a parkolás zónáját megjelölő táblán lévő számot mobilparkolás esetén elírta, vagy a mobilparkolás során rossz rendszámot ütött be. Ezekben az esetekben a fogyasztó terheli a gondos és figyelmes eljárás, melyért a vállalkozás nem felel. Ha a fogyasztó hibázik, annak értelemszerű következménye a pótdíjfizetési kötelezettség - figyelmeztetnek a fogyasztóvédők.

A KÖFE ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az ilyen esetben kért pótdíj elengedése méltányosság körébe eső döntést igényel, melynek gyakorolására a társaság nem jogosult. A vállalkozások szerint ezzel a jogkörrel kizárólag az önkormányzat élhet, mert a parkolási pótdíj elengedése, illetve törlése a helyi önkormányzatok bevételeit csökkentik. A társaságok ilyen esetekben arra szoktak hivatkozni, hogy erre jogszabályi felhatalmazás hiányában nincsen joga a parkoló társaságnak.

Melyik kerület?

A KÖFE úgy látja, hogy a fogyasztók sok esetben azzal sincsenek tisztában, hogy - például Budapesten - az út egyik oldala, vagy másik oldala más kerület, hogy az egyik főút fővárosi üzemeltetésű, a másik pedig kerületi.  A rossz kódra indított parkolás esetén azonban nem a kifogásolt vállalkozásoktól kell kérni a megfizetett díjat - mutatnak rá a fogyasztóvédők.

A KÖFE ezen esetek kapcsán megjegyzi, hogy a várakozási övezetek határainál a jogi szabályozás rögzítette, hogy fővárosi parkolásnál nem minősül díjfizetés nélküli várakozásnak, ha a gépjármű két szomszédos kerületi önkormányzat közigazgatási területét határoló úton vagy téren, valamint ezen határoló utat vagy teret keresztező úton, a határoló úttól vagy tértől számított első útkereszteződésig várakozik és a parkolójegyet a szomszédos kerületi önkormányzat területén, azonos díjövezetben elhelyezett parkolójegy-kiadó automatánál váltották meg, vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszert a szomszédos kerületi önkormányzat területén azonos díjövezetre érvényes kóddal indították el.

Az egyesület ugyanakkor kiemeli:

  • amennyiben fogyasztó az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem helyezte el megfelelően,
  • vagy az ellenőrzés időpontja és a parkolójegy vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő,
  • vagy a várakozás megkezdésekor a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött elhelyezte, de előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából nem teljes egészében látható, vagy azt hátlappal felfelé helyezte el,

úgy a parkolás-üzemeltető ügyfélszolgálati irodájában az eredeti parkolójegy bemutatható, a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolható, vagy az ellenőrzéskor regisztrált mozgásában korlátozott személy eredeti parkolási igazolványa bemutatható.

Amennyiben a bemutatott parkolójegy, a mobiltelefonos parkolási díjfizetési igazolás, vagy a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa az előző feltételeknek megfelel, úgy a parkolás-üzemeltető a várakozási díj és pótdíj tartozást törli a nyilvántartásból. Ez a rendelkezés korábban úgy szólt, hogy ezt kizárólag 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül tehette meg a fogyasztó. A megkötést azonban a Kúria 2015. szeptemberében ezt megsemmisítette - hívja fel a figyelmet a KÖFE.

Nem egységes a parkolás díja Budapesten!

A fogyasztóvédők továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy a parkolási kialakított rendszer szerint több díjtételű várakozási övezet lehet. Budapesten például öt díjövezet van, és akár egy övezeten belül is többféle díjtételű zónát jelölhetnek ki. Ez A KÖFE szerint jogbiztonsági problémákat is felvet, ugyanis a jogszabály zónákról nem beszél, csak várakozási övezetekről.

Arra is sokan panaszkodnak, hogy az ügyfelek számára mindenféle kötelezettséget előír a jogszabály, de a parkoló társaság részére nem ír elő semmit, így például azt sem, hogy egymástól milyen messze kell elhelyezni az órákat. A jogi szabályozás értelmében Budapesten a parkoló óráknak a várakozóhelyek 80 százalékától 75 méterre kell elérhetőnek lenniük - mutat rá a KÖFE.

Sokan kifogásolják, hogy nincsen jó és használható internetes honlap, és így egyértelmű, könnyen kezelhető tájékoztatás a parkolási övezetekről, és az órák elhelyezkedéséről. Ráadásul sokszor maga a parkoló óra sem jelzi kis térképpel, hogy az óra mely övezetet fedi le, csak felsorolják a határoló utcákat. A KÖFE ezzel kapcsolatban annyit jegyez meg, hogy a jogi szabályozás egy sor feltételt rögzít, amely sok esetben nem oldja meg megfelelően a parkolási vállalkozás és fogyasztó közötti vitákat.

Mit lehet tenni?

A fentiek fényében a fővárosi parkolás esetén a KÖFE a következőkre hívja fel a figyelmet:

  • Mindig ellenőrizze előre, hogy a parkolás tényleges helyének megfelelő parkoló automatájából vásárolta meg a jegyét! Saját maga győződjön meg a parkoló automatára írt telefonszámról, és ne hagyatkozzon járókelő, vagy parkoló őr válaszára!
  • Ne feledje, hogy a parkolás városonként, valamint a kerületekre osztott városokban akár kerületenként eltérő zónák vannak, amelyek területe és díjszabása is eltérő. Amennyiben a zónakódot nem megfelelően írjuk be mobilparkoláskor, úgy nem a parkolásunk helyszínén tevékenykedő parkoló társaság részére fizetjük meg a díjat, hanem akár egy teljesen más kerületen működő parkoló társaság részére, így az esetleges pótdíjazás jogszerű lesz.
  • A fogyasztók pótdíjazás esetén ne várjanak a méltányossági kérelmük vagy egyéb kérelmük elbírálására, mert a 15 napon túli pótdíj összege sokkal magasabb lesz, mint az addig megfizetendő pótdíj összege. A jogszabály nem ad halasztást a pótdíj határidőben történő megfizetésére.
  • A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető, ezért az, aki több mint egy éven túl kapja meg az első fizetési felszólítást, az nyugodtan hivatkozzon elévülésre.
  • Egyedi viták esetében a parkoló társasággal szembeni ügyet az ingyenes békéltető testületek eljárásában is lehet rendezni.