Csütörtöktől biztosan új korszak kezdődik a csaknem 450 ezer eddigi katás számára. A kormány nyáron váratlanul, szeptember 1-jei hatállyal szigorította a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), ezzel pedig nagyon sokak számára nem lesz elérhető ez a nagyon kevés adminisztrációval, átlagosan havi 1 millió forintos jövedelemig mindössze 50 ezer forintos kiadással menedzselhető adózási forma.A különféle felmérések szerint a jövőben csupán néhány tízezer katás maradhat, a többiek pedig más adónembe váltanak, befejezik tevékenységüket, esetleg a szürkegazdaságba nyergelnek át.

Az érintettek számára a Pénzügymisztérium korábban az átalányadózást javasolta, de emellett több más, de a katánál mindenképp bonyolultabb megoldás is létezik. Ráadásul a Magyar Közlönyben megjelent gyors huszárvágással módosította az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra (ekho) vonatkozó szabályokat az ősz első napjáról kezdődően. Szeptember 1-től ugyanis csak 15 százalék lesz a fizetendő ekho mértéke, mivel a jelenleg 13 százalékpontos kifizetői ekho megszűnik.

Az MKIF Zrt. kezeli a magyar autópályákat

A kormány autópályák üzemeltetésére kiírt koncessziós eljárása nyomán 2022. szeptember 1-től 1237 kilométernyi gyorsforgalmi út üzemeltetési és fenntartási, valamint fejlesztési feladatait az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. látja majd el, 35 éven keresztül. Ugyanakkor a Magyar Közút Nonprofit Zrt. továbbra is üzemeltet 291 kilométernyi gyorsforgalmi utat, valamint ellátja 31 ezer kilométernyi, településeket összekötő, illetve azokon átmenő országos fő- és mellékút üzemeltetési, valamint fenntartási feladatait is.

A kormány 2021 nyarán döntötte el, hogy koncesszióba adja a a magyar gyorsforgalmi utak jelentős részét annak fejében, hogy a nyertes fejlesztéseket valósít meg a hálózaton. A pályázatra három cég, illetve konzorcium adott be ajánlatot, a győztes a Themis Magántőkealap, a Konzum tőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, a Cronus Magántőkealap, a Vesta Magántőkealap és Via Magántőkealap konzorciuma lett.

Sok változás jön az iskolákban

A tanévkezdés idén is a megszokott, időpontban, az ősz és szeptember első napján van, ám most a korábbi éveknél több és jobban húsba vágó változás vár a diákokra, a tanárokra és a szülőkre.

Mától sok helyütt komoly, 30 százalékos áremelkedést tapasztalhatnak a szülők a menzacsekkeken. A speciális étkezést igénylő diákok ellátása pedig még nagyobb fejtörést okoz a diákétkeztető cégeknek. A menzaárakat az infláció, az elszálló élelmiszer- és energiaárak is hajtják fölfelé, sok cégnél emelni kellett a dolgozók bérét, a magasabb üzemanyagárak miatt pedig többe kerül a kiszállítás is.

Jóval drágábbak lesznek a nyelvtanfolyamok is ősztől, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke körülbelül 30-40 százalékos áremelkedésre számít. A nyelvoktatási piacot nemcsak az energiaárak emelkedése és az infláció, hanem a katatörvény és a felsőoktatási nyelvvizsgaszabályok átírása is érzékenyen érinti.

Eközben érik az újabb tanársztrájk. A pedagógusok többsége sztrájkolna, sőt hajlanak a polgári engedetlenségre is - ez derül ki abból a felmérésből, amit a pedagógus szakszervezetek készítettek közel kétezer oktatásban dolgozó válaszai alapján. A pedagógus szakszervezetek és az oktatási kormányzat közötti keddi tárgyaláson ugyanis nem történt előrelépés. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára szerint nincs kormányzati döntés arról, hogy a pedagógusok bérét megemelnék vagy a túlórákat kifizetnék és erre a központi költségvetésből különítsenek el egy összeget.

Az emelkedő rezsidíjak miatt csökken az oktatási intézmények száma. Két iskola is zárva marad a nyár végén Somogyban. Az egyik II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Kisbárapátiban, ahol a múlt évben kilenc diák tanult. A kálmáncsai iskola sem nyit ki az új tanévben.A barcsi Dráva Völgye Technikum és Gimnázium középrigóci kollégiuma is átmenetileg bezár majd. Újfajta megoldással kísérletezik az egyik győrszentiváni, egyházi fenntartású iskolába, ahol szombaton is lesz tanítás ősszel, hogy a téli szünet hosszabb lehessen, ne akkor kelljen fűteni az intézményt. A Belügyminisztérium szerint – a fenntartó egyetértésével – a tanítási hetek - a szombat igénybevételével - hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele - egy vagy több összefüggő tanítási szünetként - a tanítási félév során biztosítható.

Érkeznek az új rezsiszámlák

A 2022. augusztus 1-jei változásokat követően augusztus 23-a után érkeznek az első számlák a lakossági ügyfeleknek és a nem társasházban élő nagycsaládosoknak a július-augusztusi áram- és gázfogyasztásról. Szeptembertől várhatják számláikat a társasházak és a társasházakban élő nagycsaládosok, nekik ekkor két számlázási időszakot érintve (július-augusztus és augusztus-szeptember) küld számlát a szolgáltató - adta hírül korábban az MVM Next Zrt.

Változik egy fontos nyugdíjszabály

A növekvő munkaerőhiány miatt lépett a kormány és visszavárja a nyugdíjas tanárokat, szociális munkásokat. A közfeladatok folyamatos ellátása érdekében egy meghatározott időtartamra, 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig - az eddigiektől eltérően - nem szüneteltetik azon személy öregségi nyugdíját, korhatár előtti ellátását, szolgálati járandóságát, átmeneti bányászjáradékát, illetve táncművészeti életjáradékát, aki

  • szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve
  • köznevelési vagy szakképző intézményben

folytat keresőtevékenységet az ellátás mellett. 

E mentesítés nem vonatkozik a közszféra többi, egyéb feladatot ellátó foglalkoztatójánál végzett tevékenységre.

Van, akiknek biztosan nő a fizetése

Indul a rendőrök és katonák újabb, kétlépcsős béremelése, következő ütem 2024 januárjában lesz. A kormány döntése nyomán a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai illetménye átlagosan bruttó 116 916 forinttal emelkedik az első ütemben. Így egy kezdő közkatona jelenlegi 280 ezer forintos illetménye szeptembertől 399 ezer forintra, 2024 januárjától pedig 439 ezer forintra változik. Azonban a rendvédelmi dolgozók mintegy negyede kimarad az emelésből.

Az adósok érdekében lépett az MNB

Az MNB megújította a fizetési késedelembe esett lakossági hitelek pénzügyi intézmények általi kezelésével kapcsolatos ajánlását, s valamennyi fogyasztói kölcsönszerződésre kiterjesztette fogyasztóvédelmi elvárásait. A cél, hogy a felmondást megelőző intézményi gyakorlatok szabályozása elősegítse a felek közötti együttműködést, az adós fizetőképességének helyreállítását, és elkerülhető legyen a szerződés felmondása. Az egyebek közt az adóssal való kapcsolatfelvételre, a megoldáskeresés folyamatára és a tájékoztatásra vonatkozó elvárások alkalmazását a jegybank 2022. szeptember 1-től várja el a pénzügyi intézményektől.

Többe kerül a bliccelés a fővárosban

Szeptember 1-jétől növekednek a pótdíjösszegek a fővárosi tömegközlekedésben, ezzel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a bliccelést próbálja minimalizálni.

  • A helyszíni büntetés (pótdíj) szeptember 1-jétől 8000 forintról 12 ezer forintra emelkedik. 
  • Ezzel párhuzamosan a 30 napon belül befizetett pótdíj 16 ezerről 25 ezer forintra nő. 
  • A 30 napon túl befizetett pótdíjra pedig 32 ezer forint helyett 50 ezer forintot kell fizetni, azaz az ügyfél minél később egyenlíti ki a pótdíjat, annál magasabb összeget kell befizetnie.
Ezzel párhuzamosan a jellemzően a fővárosba látogató turisták által preferált napijegyek ára emelkedik: a 24 órás jegy ára 1650 forint helyett 2500 forintba, a 72 órás jegy 4150 forint helyett 5500 forintba, míg a Budapest-hetijegy 4950 forint helyett 6500 forintba kerül majd.

 

Több utcát és teret elvettek Budapesttől

A kormány egy augusztus közepi rendeletével módosította a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről szóló rendeletet, amelyben Budapest V. kerületét érintően 18 útszakaszt törölnek a jogszabályból. Ez azt jelenti, hogy e közutak és közterek kezelői jogát szeptembertől elvonták a fővárostól.

Közelít a 100 forintos tojásár

Az emelkedő energia- és takarmányárak, valamint a folyamatosan növekvő termelési költségek miatt szeptembertől a tojástermelők nettó tízforintos darabonkénti termelőiár-emelésre kényszerülnek - adta hírül a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége. Míg 2018. januárjában egy darab M-es tojás csomagolóhelyi ára nettó 31,9 forint volt, 2022. júniusára ez mindössze 9 forinttal, mintegy 41 forintra emelkedett. A KSH adatai szerint viszont a 10 darabos M-tojás ára már átlagosan 641 forint, vagyis egy tojás már 64 forintba kerül az infláció miatt. A jelenlegi áremelkedés mellett akár féléven belül 1000 forint, vagyis darabonként 100 forint lehet a kiskereskedelmi ár.

Pénzbe kerül a védettségi igazolvány cseréje, pótlása

Csütörtöktől a védettségi igazolvány pótlása, cseréje esetén 3 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni Budapest Főváros Kormányhivatalának, amelyből 2000 forint a védettségi igazolvány előállítási költsége. A díjat akkor is meg kell fizetni, ha a kérelmező kérelmét visszavonja, azt a hatóság elutasítja, az eljárást megszünteti. Újra benyújtott kérelem esetén a díjat ismét meg kell fizetni. A hiánypótlásra visszaadott kérelem újbóli benyújtásakor is újra fizetni kell. Túlfizetésnél a díjtöbbletet hivatalból vagy kérelemre kell visszatéríteni.