Jöhet a 325 forintos euró, ráfizetnek a devizahitelesek az IMF-csúszásra

Az államkötvények hozamszintje nyolc százalék körül ragadtak be ezeken a hozamszinteken nem finanszírozható a magyar gazdaság. A forint a jelenlegi szinten maradhat éves szinten 290 forintos euróval számol a kutatóintézet abban az esetben, ha végre megszületik az IMF megállapodás - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján. A jelenlegi viszonylag stabil devizapiaci állapot nem szabad, hogy bárkit megtévesszen. Aki azt gondolja, hogy stabil a magyar gazdaság pénzpiaci helyzet, az nem ért a piacokhoz - vélekedett Palócz Éva. A mostani stabilitás a piac azon reményéből és türelméből fakad, hogy bíznak az IMF-megállapodásban, amit beáraztak az árfolyamokba. A befektetők türelme kezd fogyni erre egyre több jel utal - s ha nem lesz megállapodás, borulni fog a piac.

Nyilvánvalóan a kormány halogatásra játszik az IMF-tárgyalásokon, ám a ha hirtelen jönnek majd a rossz hírek, a nagy ijedtség miatt létrejön megállapodás - vélekedett Palócz. A Kopint nem osztja azt a vélekedést sem, hogy a halogatás segít jobb feltételeket kiharcolni a Valutalappal szemben.A helyzet fordított: minél inkább elhúzódnak a "tárgyalások" a magyar gazdaság annál rosszabb helyzetbe kerül, így a majdani hitel feltételei sem lehetnek jobbak - mondta a Kopint igazgatója.

Azért veszélyes mostani a helyzet, mert olyan magas kamatot ígérünk hosszú évekre - nyolc-tíz százalékot - amely kigazdálkodhatatlan. Hiába a lennének a megszorítások ilyen magas kamat mellett az államadósság nem csökkenne. Ezért hiba lenne jelenlegi kamatszintek mellett - az IMF megállapodás előtt - nagy devizahiteleket felvenni. Szükség van az IMF hitelmegállapodásra, az így kialakuló 6-7 százalékos hozamszinten már lehetne finanszírozni a magyar gazdaságot - fogalmazott Palócz Éva. Tanulságos az a számításunk, miszerint a 4,5 százalék feletti minden egy százalékpont kamattöbblet 13 milliárd forint pluszterhet jelent az országnak, egy 10 éves kötvény esetén például egy százalékpont 130 milliárd forintot, 4 százalékpont ennek négyszeresét jelenti" - magyarázta Palócz Éva.

További megszorítás kell a büdzsében

Nem valószínű, sőt, szinte kizárt, hogy IMF-megállapodás nélkül a piacról lehetne finanszírozni az idei lejáró adósságot. Ezt csak olyan felárakkal lehetne megvalósítani, ami tartósan éves tízmilliárdos kamatterhet pakolna a magyar költségvetésre, vagyis fenntarthatatlan lenne. Ha nem győzi meg más a döntéshozókat, akkor gondoljanak arra, hogy a magyar lakosság még mindig mintegy 6500 milliárdos devizaadósságon ül. Ha nem lesz IMF megállapodás akkor akár újra beköszönhet a 320-325 forintos euró, amely újabb tízmilliárdos kamatterheket raknak a devizahitelesekre - figyelmeztet Palócz Éva

Az államháztartás 2012-es bevételei eltúlzottak, hiszen tavalyhoz képest azoknak 13,1 százalékkal kellene nőniük. Ezen belül a fogyasztási adók 16,5 százalékos növekedésével számol a büdzsé, amely az áfaemelés ellenére irreális terv. A tervezetnél alacsonyabb bevételnövekedés egy részére nyújt csak fedezetet a kiadások között betervezett 360 milliárdos tartalék - figyelmeztetnek a szakértők. A kormány mozgásterét növeli a tervezetnél magasabb infláció is - hisz az bevételi többlettel jár, miközben a terveztnél alacsonyabb növekedés rontja a költségvetés helyzetét.

A Kopint kutatói szerint további megtakarításokat már csak újabb kiadáscsökkentéssel lehet elérni. A jelentés szerint az államháztartás hiánya az tavalyi 2,4 százalék után idén és jövőre GDP 2,9 százaléka lehet, szemben a kormány által tervezett idei 2,5 és a 2013-as 2,2 százalékos deficitszinttel szemben.

Megússzuk a recessziót

Nem kerül recesszióba a magyar gazdaság - így hangzik a Kopint-Tárki elemzésének pozitív üzenete. A cég szerint a magyar gazdaság 0,3 százalékkal nő 2012-ben, jövőre már kimutatható, 1,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak a kutatók. A Kopint a 0,3 százalékos GDP előrejelzésével fönntartja a korábbi prognózisát, mert nem volt semmi ok ennek felülvizsgálatára - mondta Palócz Éva. A világgazdasági növekedést idén még a lefele mutató kockázatok uralják, ám jövőre - ez a jó hír - minden jel arra utal, hogy felpörög a globális gazdaság. Ennek előszele már az idei második félévben érzékelhető lehet.

Visszatérve Magyarországra: a recesszió elkerülését kizárólag a nettó export teszi lehetővé, minden más csökken. A lakossági fogyasztás 1,2 százalékos csökkenését, valamint a beruházások tavalyihoz hasonló 5 százalékos visszaesését valószínűsítik a kutatók. A nagy autóipari beruházások befejeződtek, így csak az uniós források tartják fent a beruházásokat. Az autóipari beruházásoknál nem csak az Mercedesről, Audiról és az Opelről kell beszélni, hiszen a beszállítók is további beruházásokat hajtottak végre. Ugyanakkor rossz hír, hogy most sem sikerült a magyar cégeknek komoly beszállítókká válniuk - vélekedett Palócz Éva.

A termelési oldalon kizárólag a feldolgozóipar bővülése várható: az év elején még ezen az adatok is gyengék lesznek, ám az év második felébe felpörögnek a Mercedes és az Audi gyártósorai, amely a feldolgozóipari növekedésben meglátszanak majd. A mezőgazdaságban stagnálás, esetleg visszaesés várható, az építőipar zuhanása idén sem áll meg.

A foglalkoztatás csökken - különösen a versenyszférában -, a vállalatok inkább az elbocsátásokkal reagáltak a növekvő szja-terhelésre. Nem lehet tudni, hogy az év elején bevetkezett elbocsátások valódi leépítést jelentenek-e, vagy ez csak papíron következett be. A közszférában a közmunkások száma dinamikusan nőtt és magas szinten stabilizálódik - bár még mindig nincs akkora mint 2010-ben volt. Ezek eredőjeként a foglalkoztatás 0,2 százalékkal csökken 2012-ben és még 2013-ban is stagnál.

A külkereskedelmi mérleg hónapról-hónapra rekordot döntött tavaly, most a többlet elérte a hét milliárd eurót. 2012-ben és 2013-ban fennmarad az export előnye az importtal szemben. Idén a behozatal 4,3 százalékkal nőhet, így a folyó fizetési mérleg többlete 2011-2012-2013-ban évi négy milliárd euró lesz, ami a GDP négy százaléka. Így a folyó fizetési mérleg 2009 óta folyamatosan szuffiicites - erre válságot megelőző évtizedekben soha nem volt példa.

Az infláció ismét növekszik 2012-ben "köszönhetően" a jövedéki adó és az áfa emelésnek. Az idén 5,5 százalékon tetőzhet az árhullám a tavalyi 4,6 százalék után. Az 5,5 százalékos előrejelezéshez pozitív kockázatok tartóznak - nem lehet kizárni ennél magasabb indexet az idén. 2013-ra 3,6 százalékos fogyasztóiár-emelkedést jósol a Kopint-Tárki.