A parlament szerdán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát 114 igen szavazattal, 56 nem ellenében elfogadta. Az eddig hatályos törvényi szabályozás szerint költségvetési kiadásra kötelezettséget vállalni csak a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig lehet, illetve ezen források megteremtése (átcsoportosítás) után.

A most megszavazott jogszabály a kivételek egy új körét határozza meg olyan közfeladatok esetében, amelyekhez a döntés időpontjában nem lehet forrást biztosítani. A kormány ezekben az esetekben döntést hoz a közfeladat ellátásáról, az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről, az államháztartásért felelős nemzetgazdasági miniszter pedig e döntés alapján utólag intézkedik a pénz biztosításáról, ami a kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítást jelent.

Kapcsolódó

A törvénymódosítás elfogadásával a kormány felhatalmazást lap arra, hogy a költségvetési törvényben meghatározott számokat egy kormányhatározattal felülírja - ami egyértelmű lépés a rendeleti kormányzás felé. Erre a kormány a korai költségvetés miatt is rászorul, hisz az idei költségvetést már tavaly júliusban elfogadta a parlament, amelynek számai a januári kezdésre számos helyen elavultak, amiatt az év első három hónapjaiban már 30 milliárd forint plusz forrás kellett kivenni a költségvetés tartalékból azon a 38 milliárdon felül - amit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) kapott meg tűzoltásra.

A rendeleti/határozati költségvetési felhatalmazás nagyobb mozgásteret adna egy többéves költségvetés elfogadásakor - hisz a tervezési horizont kinyújtásával, a bizonytalanság is nagyobb. A hírek szerint a javaslat egyik célja épp a kétéves költségvetés bevezetésének megalapozása - ezt a kormány és az NGM annyiban cáfolta, hogy most a kormány a 2017-es költségvetés benyújtását tervezi.