Rossz hír, hogy az Európai Bizottság az őszi hiányprognózisához képest drasztikusan, 3,4 százalékra megemelte a magyar államháztartási deficitre vonatkozó jóslatát, bár elemzők szerint a romló növekedési kilátások miatt erre lehetett számítani. A nagy kérdés most, hogy mit lép a kormány. Az első reakciókból a szakemberek azt szűrték le, hogy Brüsszel megvárja az idei növekedésre vonatkozó első számokat, és ha az visszaigazolja a kormány prognózisát, akkor a kabinet nem nyúl érdemben a költségvetéshez.

Ha viszont valóban tarthatatlannak látszik majd a hiány- és növekedési pálya, akkor - ahogy azt Varga Mihály is korábban már jelezte - módosítani kell a számokat, és újabb 150-200 milliárd forintos kiigazításra lesz szükség. Másik fontos kérdés, hogy ha lesz újabb kiigazító csomag, akkor azt már valószínűleg nem Matolcsy György fogja jegyezni, hanem a várakozások szerint helyére kerülő Varga Mihály. Ez jót is jelenthet a költségvetési fenntarthatóság szempontjából, bár elemzők ehhez azért hozzáteszik: a választások előtt fél évvel olyan nagy a politikai nyomás, hogy a miniszter személye már nem nagyon számít.

Kapcsolódó

Varga Mihály az MTI-nek adott interjúban már le is szögezte, hogy a kormány tartja az idei hiánycélját. Emellett az is érdekes volt, hogy ezt nem Matolcsy György jelentette be, ami erősíti annak a valószínűségét, hogy leendő gazdaság-pénzügyminiszter Varga Mihálynak hívják majd.

A mezőgazdaságban bízhatunk

Egyértelmű az üzenete annak, hogy az őszi 2,9 százalékos idei hiányprognózisát jelentős mértékben, 3,4 százalékra emelte az Európai Bizottság - véli Réczey Zoltán, a Buda-Cash közgazdásza. Mint mondja, így nem fogunk kikerülni a túlzott-deficit eljárásból, csak akkor, ha pótlólagos intézkedésekkel él a kormány. Illetve van egy másik lehetőség is Réczey szerint, mégpedig ha áprilisig kiderülne, hogy igaza van az NGM-nek és valóban 1 százalék körüli lesz az idei GDP növekedés, akkor a következő tavaszi bizottsági jelentésben visszakorrigálhatják a prognózist.

Az elemző szerint ez nem teljesen esélytelen - erre utalt Olli Rehn, pénzügyi biztos is - hiszen ha például a mezőgazdaság idei teljesítménye valóban kiugróan hozzájárulna a növekedéshez, abban az esetben felül kellene vizsgálni az EB egyébként pesszimista idei GDP előrejelzését. Sajnos ez későn fog kiderülni, hiszen áprilisig az első negyedéves számokat ismerjük meg, ahol a piaci konszenzus még egyértelműen a visszaesést várja.

Mégis elképzelhető, hogy kivár a minisztérium egy újabb kiigazítással, bár Réczey szerint ez nem túl jó stratégia, hiszen a ritka rossz negyedik negyedéves GDP-mutatót követően már Varga Mihály is jelezte, hogy valószínűleg lefelé kell majd szállítani a kormány idei növekedésre vonatkozó célszámait. Az elemző egyébként úgy látja, hogy a hiánypálya tarthatóságához legalább éves szinten 0,5 százalékos növekedésnek kellene összejönnie, ehhez képest a Bizottság 0,1 százalékos visszaesést vár, míg a magyar kormány hivatalos prognózisa egyelőre 0,9 százalékos bővüléssel számol.

Ne várd a májust

Nagyon úgy áll tehát a dolog, hogy lesz újabb kiigazítás, amit legkésőbb májusban jelenthet be a kabinet - mondja az elemző, aki szerint az egyértelmű, hogy most már bármi áron, de ki akarnak kerülni a túlzottdeficit-eljárás (EDP) alól. Réczey szerint az lesz majd kérdés, hogy milyen szerkezetű kiigazítással élhet a kormány a választások előtti utolsó félévben, és hogy erre mit fog majd reagálni Brüsszel. Elemzők körében az a sejtés, hogy megint nem nyúlnak érdemben a kiadási oldalhoz, hanem a szokásos bevételi elemek mozgatásával próbálják megtartani a hiánypályát, és kommunikálni a választók felé, hogy nincs megszorítás. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy a könnyen kommunikálható és könnyen beszedhető pénzügyi tranzakciós illeték szintjét tudják legegyszerűbben megemelni, illetve néhány tervezett bevételi elem, például az e-útdíjból származót próbálhatják meg gyorsabban beszedni. Azt meg majd meglátjuk, erre mint mond a Bizottság - teszi hozzá a Buda-Cash elemzője.

Szigorú a prognózis

A Bizottság előrejelzését elég szigorúnak gondolja Nyeste Orsolya és Árokszállási Zoltán, az Erste elemzői, különösen annak fényében, hogy a tavalyi hiányt mindössze 2,4 százalékon állapította meg a jelentés. Bár az Ersténél készült előrejelzés szerint is elcsúszás lehet az idei 2,7 százalékos célhoz képest, de Nyeste várakozása a hiányra csupán 3 százalék a GDP arányában. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi konvergenciaprogramban a korábban várt 100-150 milliárd forintos kiigazítás helyett akár érdemben nagyobb csomag jöhet.

Arra azonban nem számítanak az Erste szakemberei, hogy a kormány figyelmen kívül hagyná a mostani bizottsági előrejelzést. A tavalyi hiány ugyanis jól alakult, és ha sikerülne egy olyan programot letennie a kormánynak az asztalra tavasszal, ami 2013-14-ben is 3 százalék alá viheti a hiányt, akkor már nagyon nehezen tudna a Bizottság érvelni amellett, hogy Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alatt maradjon. Ha pedig a nyáron sikerülne kikerülni az EDP alól, akkor a kormány mozgástere megnőhet, ami a 2014-es választások közeledtével fontos lehet a kabinet számára - érvel Nyeste Orsolya.

A választások szorítják a kormányt

Lehetett azért arra számítani, hogy az EB megemeli a hiányprognózist, már csak azért is, mert ezt a nyomásgyakorló eszközt nem szívesen engedi ki a kezéből - mondja Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője, aki előzőleg maga is 100-200 milliárd forint közé taksálta a hiánycélhoz szükséges kiigazítás értékét. A mostani prognózist alapul véve, pedig ez a szám 150 milliárd forint lett.

Az még csak találgatás tárgya, hogy milyen lépéseket tehet a kormány, Gabler szerint annak már nincs nagy jelentősége, hogy az áprilisi konvergenciajelentésig minden valószínűség szerint csere lesz a minisztérium élén, mivel a politikai nyomás a választások közeledtével olyan nagy, hogy a kiadási oldalhoz valószínűtlen, hogy hozzányúljanak. Az Equilor elemzője is úgy látja, hogy a bevételi elemek közül a készpénzforgalomra kivetett tranzakciós illeték jelenlegi 0,3 százalékos adókulcsát módosíthatja a kormány, például 0,5 százalékra, de ez önmagában még kevés a hiányzó összeg előteremtésére. Bár a mostani jelentés után nehezen elképzelhető, hogy újabb nyugdíjemelést jelentsenek be, Gabler szerint arra is kicsi az esély, hogy az eddig beígért 5,2 százalékos emelésből visszavegyenek.

Mindezek ellenére olyan erős a szándék, hogy kikerüljünk az EDP alól, hogy a kormány az áprilisi konvergencia jelentésében közzéteheti a várható kiigazítás részleteit, és Brüsszel ezt már kénytelen lesz elfogadni. Vagyis arra számíthatunk, hogy idén kikerülünk az eljárásból - mondja Gabler Gergely.