Az elmúlt hónapokban emelkednek a bérek, nő a fogyasztás, így a költségvetés adóbevételei rendre túlteljesülnek, legyenek azok a bérekre rakodó személyi jövedelemadó-bevételek vagy épp a a felpörgő fogyasztásnak köszönhetően bővülő áfabevételek. A kedvező környezetre több egyszeri költségvetési bevétel is rátesz még nem is egy, de tíz lapáttal: a GE (ex-General Eletric) magyar leánya csak az idén és jövőre 270-270 milliárd forint plusz társasági adót fizet be a magyar államnak a cég adóoptimalizáló tevékenysége révén, amihez a magyar állam megalkotta a növekedési hitelprogramot.

Az MNB terven felül 50 milliárd forint osztalékot fizet be a költségvetésbe. A kormány már döntött az elmúlt szűk egy évben felpörgetett állami földértékesítési program lezárásáról, ennek keretében további 270 milliárd folyik be a költségvetésbe a következő hetekben - ez lehet az a tétel, amely ha végre megérkezik, szeptemberben vagy októberben többletbe fordítaná a egyenleget.

A kormány 2015-ben felpörgette az uniós kifizetéseket, sőt olyan pénzeket is kifizettek, ami csak ezekben a hónapokban folyik be a magyar költségvetésbe - ennek összege több száz milliárd forint lehet. Így míg a tavalyi hiányt növelték ezek a tételek, úgy az idei pénzforgalmi hiányt csökkentik. Ennek következtében a 2016-os költségvetés hiánya - pénzforgalmi szemléletben - akár nulla is lehetne, hacsak a kormány nem a következő hetekben újabb költségvetési lazítás elindításról.

Durván fékezett a gazdaság, megijedt a kormány

Senkit sem lepett meg, hogy a magyar gazdaság növekedése 2016 első felében lelassul, hisz mindenki, így a kormány is számított rá, hogy az uniós pénzek átmeneti elzárásával ez bekövetkezik. Azonban az első negyedéves adatok szerint a vártnál drasztikusabb lett a visszaesés, hisz a 2015 utolsó negyedévi 3,2 százalékról, 2016 első negyedében 1,1 százalékra esett vissza a növekedés a nyers tisztítatlan adatok szerint. A második negyedévben már 2,6 százalék lett, ám a szezonálisan tisztított adatok ennél lassabb kilábalásról adnak képet. A gyorsuló növekedésnek köszönhetően az idei GDP változás megközelítheti a 2 százalékot - ez némileg ugyan elmarad a tervezettől.

Az első negyedéves beruházási és növekedési adatokat látva azonban még a kormányban is egy kisebbfajta pánik uralkodott el, az adat után egymás "kezébe adták a kilincset" a kormányzati tisztviselők a kormányzati "válságtanácskozásokon" - ahogy ezt nyilvánosan elmondta az NGM illetékes államtitkára, aki ezért alapos fejmosást kapott. (Mondván sem válság, sem válságtanácskozás nem volt.) Ezután határozta el a kormány a gazdasági növekedés felpörgetését, úgy hogy megnyomják a költségvetési kiadásokat. A 2016-os büdzsé évközi módosítását már ennek jegyében fogadta el a parlament, hisz a kiadásokat 408 milliárd forinttal emelték meg a pluszbevételek terhére - vagyis a hiány változatlan maradt.

Jöhet még meglepetés az Eurostattól

Miközben a folyó hiány soha nem látott mélységekbe süllyedt, kicsit más a helyzet az eredményszemléletű hiánnyal. A KSH szeptember 30-án küldi meg az Eurostatnak a 2015-ös államháztartási hiány végleges adatait eredményszemléletben. Az eredményszemléletű elszámolás lényege, hogy egy kiadást vagy bevételt akkor kell elkönyvelni, amikor jogilag keletkezik - nem pedig amikor tényleges pénzmozgás van. Így könnyen lehet, hogy a GE-leánynak adott összesen 540 milliárd forintos extra társasági adóhitelt 2015-re kell lekönyvelni, hisz a megállapodás ekkor köttetett meg - ám ez mérlegelés kérdése.

Amennyiben eredményszemléletű ESA 2010 elszámolásban ezt a 540 milliárdot tavalyra vissza kell könyvelni - az jelentősen csökkenti a tavalyi hiányt, ám ami fontosabb, hogy az idén és 2017-ben ténylegesen befolyó 270-270 milliárd már nem számolható el eredményszemléletben hiánycsökkentő tételként. Részben ezen elszámolási döntéstől függ - amit végső soron az Eurostat szakembereinek kell meghoznia -, hogy a magyar kormány milyen mértékű költekezésbe kezd az év utolsó hónapjaiban.

Ez az év már elment - kár a pénz rá?

A Napi.hu-nak - névvel vagy anélkül - nyilatkozó költségvetési elemzők között nincs egyetértés, egyáltalán van-e szükség újabb költségvetési expanzióra, illetve sor kerül-e erre. Az év végi költekezés az idei kibocsátást már érdemben akkor sem lökné meg, ha azt okosan költenék el - mutatott rá az egyik nyilatkozó.

A piac idénre még két százalék körüli növekedést vár, ám 2017-re további beavatkozások nélkül meglehet a három százalékos növekedés, ráadásul úgy, hogy a már elfogadott 2017-es költségvetési törvény is jelentős lazítást jelent - így az elemző szerint nem biztos, hogy van-e értelme a pluszbevételeket ily módon elkölteni. Egy másik lapunknak nyilatkozó elemző szerint viszont, ha az Eurostat a kormány számára kedvező döntést hoz - vagyis az adóhitel-bevételeket le lehet számolni idén és jövőre bevételként -, úgy szeptember 30-a után megnyomják a gombot, és megindul az újabb osztogatás.

Adócsökkentés lenne fontosabb

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az extrabevételeknek és a kedvező növekedési és adóbevételeknek köszönhetően beavatkozás nélkül akár nulla az idei pénzforgalmi hiány, igaz a 2016 költségvetés módosítása ebből már 408 milliárd forintot újra osztott. A földárverésekből befolyt 270 milliárd forintról már megszületett a kormánydöntés, hogy azt nem költik el, vagyis a hiány, pontosabban az államadósság mérséklésére fordítják.

Ezzel együtt is még tetemes mozgástere van a kormánynak, ami több száz milliárd forintra rúg csak idén, de ez a folyamat jövőre is folytatódik. Sőt, az államadósság finanszírozási költségeinek csökkenése révén a következő években megfeleződhet a jelenleg ezer milliárd forintos kiadási tétel. Ebben a környezetben már érdemes lenne elgondolkozni a magyar gazdaság egyik legnagyobb feszítő problémájának tartott az alacsony bérek emelésének, így a munkaerőhiány csökkentésének további lehetőségeiről - mondta Suppan Gergely.

A kormány tagjai többször utaltak a bérterhek mérséklésére, konkrétan a munkaadói társadalombiztosítási járulék (mai nevén szociális hozzájárulási adó) csökkentésre, de szavakban napirenden van az egy számjegyű (kilencszázalékos) személyi jövedelemadó (szja) bevezetése is.

Mind a két adócsökkentés gyógyír lenne a munkaerő elvándorlását okozó alacsony bérekre. Ráadásul úgy lehetne az adócsökkentés révén a nettó béreket emelni, hogy az ne rontsa a versenyképességet, így a költségvetés többletbevételeit a hosszú távú fenntartható növekedés ösztönzésére lehetne felhasználni - tette hozzá Suppan.