Magyarország nem tudja a nemzetközi környezettől függetlenítenie magát, a magyar kormány aktív szerepet kíván vállalni a közös energiapolitikai kihívásokban. Ugyanakkor az ellátásbiztonság kezelése tagállami felelősség, ezért ragaszkodni fog Magyarország ahhoz, hogy minden ilyen döntés nemzeti szinten születhessen meg - mondta nyitóelőadásban Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára. A konferencia részvevői egyértelműen a közös európai megoldások mellé tették le voksukat.

A rendezvény részvevői közül a válaszadó közel száz szakember erősen megosztott volt az energiaszektor állami szerepvállalásával kapcsoltban: a válaszadók többsége (45 százaléka) szerint nem a tulajdonos, hanem a verseny hozhat pozitív változásokat, vagyis a többség az állami cégvásárlásokkal szemben fogalmazta meg véleményét. A válaszadók 42 százaléka szerint viszont az állami tulajdonú energiaszektor nagyobb ellátásbiztonságot generált. A válaszadók véleménye szerint viszont az állami szerepvállalás nem tette olcsóbbá, sem átláthatóbbá az az energiaszaktort.

A konferenciáról készült összefoglalónkat alább tekintheti meg.

A földgáztározók állami megvásárlása 300 milliárd forintjába került az adófizetőknek, a válaszok szerint egyértelmű pénzkidobás volt: a válaszadók 58 százaléka szerint nem üzleti döntés volt, ráadásul a kitűzött politikai célok sem teljesültek. Ezzel szemben áll a válaszadók 20 százaléka, akik szerint gazdasági és ellátásbiztonsági szempontból is javult a helyzet.

Kép:

Az előadások között napirendre került a fővárosi távfűtés jövője: Mitnyan György, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a hatékonyság növelése érdekében a társaság a főváros környéki településeken terjeszkedne. Ennél jóval nagyszabásúbb terv a belváros távfűtésre való átállítása, amely a jelenlegi egyedi fűtésnél mindenképp olcsóbb és nem utolsó sorban környezetvédő megoldás lenne.

Paks is napirendre került

Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa elmondta, hogy a magyar fél érdeke, hogy a két épülő blokk 2026-ra működjön, ugyanis ekkor már törleszteni kell az orosz államközi hitelt. A határidő betartását hátráltathatják az uniós eljárások, ám még nem nem csúsztunk ki a határidőkből. Aszódi szerint a magyar sajtó nem vádolható objektivitással a paksi bővítés kérdésben - ennek ellenére a beruházás halad. Jelenleg az engedélyezési folyamat zajlik, az építkezés 2018-ben indulhat. A tervek szerint Paks 2 40 százalékban épülhet magyar beszállítói munkával - a legjobb esélyeik a építési területen vannak a magyar cégeknek.

Az atomenergiával szemben főként Németországban meghatározó szerepre törnek a megújuló termelők. Magyarország ezen a területen még erős lemaradásban van, ám a konferencia szakértői szerint nagy változás előtt állunk. Ebben fontos szerepet játszana majd a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer a Metar, ami törvényi szinten szabályozná a megújulók támogatását. A Metar szabályozást a kormány 2011 óta ígéri, idén végre komoly előrelépés jöhet, ugyanis a törvénymódosítás a következő hetekben végre a parlament elé kerülhet.